Arszenyij Jacenyuk kormánya túlélte a december 12-ét, az egyéves moratórium lejártával az ukrán parlament nem tűzte napirendre a miniszterelnök leváltását. Az ukrán szabályozás szerint ugyanis választás után egy évig nem váltható le a kormány, ez a határidő járt le a napokban. A kezdetben ötpárti, mára négypártivá zsugorodott koalíción belüli feszültségek nyilvánosak, egyre gyakrabban vetődött fel Jacenyuk menesztésének kérdése is. A miniszterelnök és pártja, a Népi Front lakossági támogatottsága ugyan a parlamenti küszöb alá szorult, de a parlamentben, a verhovna radaban még az egyik legerősebb formáció, alig maradva el az államfő, Porosenko Blokkjától. A Népi Front jelezte, a kormányfő menesztése esetén távozik a koalícióból, ami biztos politikai válságot jelentene. Ukrajnának viszont ez igazán nem hiányzik, 2016 enélkül is komoly kihívást és megpróbáltatást jelent.
Januártól lép hatályba az Európai Unióval kötött társulási és szabadkereskedelmi egyezmény, ami részben a Majdan győzelmét jelenti, ugyanakkor jelentős gazdasági nehézséget a kezdeti időszakban. 2013 november végén a később Majdanként elhíresült és a Janukovics-rendszer megbuktatásába torkolló tiltakozó mozgalom azért indult el, mert az akkori kormányzat felfüggesztette az egyezmény előkészületeit, Mikola Azarov miniszterelnök pedig bejelentette, nem írják alá Vilniusban a társulási egyezményt. Az uniós szabadkereskedelmi egyezmény hatályba lépése azonban az orosz-ukrán szabadkereskedelmi egyezmény végét jelenti, ami komoly csapást jelent az ukrán exportra.
Oroszország kezdetben azzal indokolta a felmondást, hogy védeni kívánja piacát az Ukrajnán keresztül Nyugatról érkező, és a vámmentesség miatt olcsóbban és ellenőrizetlenül beáramló termékektől. Alekszej Uljukajev orosz gazdasági miniszter november közepén jelentette be, hogy mivel Kijev csatlakozott az Oroszországgal szembeni gazdasági-pénzügyi szankciókhoz, Moszkva január 1-jétől "önvédelemből" embargót vet ki az ukrán termékekre. Cecilia Malmström, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos ugyan jelezte, az EU mindent megpróbál annak érdekében, hogy Moszkva elálljon az ukrán termékekkel szembeni korlátozástól, de maga is hangsúlyozta, nem tudja garantálni a sikert.
Az orosz embargó kétségtelenül óriási teher lesz az ukrán gazdaságnak, de mint Petro Porosenko államfő fogalmazott az uniós vezetőkkel folytatott szerdai brüsszeli tárgyalásai után, Ukrajna kész megfizetni az Európai uniós társulás, az ország szabadságának és európai választásának árát.
A baj azonban nem jár egyedül. Mindezt tetézi, hogy komoly veszélybe került Ukrajna további IMF hitelezése. A Nemzetközi Valutaalap december elején bejelentette, módosította szabályzatát annak érdekében, hogy egy ország akkor is hozzájuthasson hitele aktuális részletéhez, ha elmarad egy szuverén hitelezővel szemben fennálló adósságának a törlesztésével. A lépést azért tette meg az IMF, hogy folytathassa az ukrán mentőcsomag folyósítását. Márciusban újabb 17,5 milliárd dolláros, négy éves futamidejű hitelkeret-programot hagytak jóvá az Ukrajnának a stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására. A jelenlegi működési szabályzat szerint az IMF nem folyósíthat hitelt olyan országnak, amely nem törlesztette lejáró kötvényadósságát. Ukrajnának Oroszország irányába kellene törlesztenie azt a 3 milliárd dollárt, amelyet 2013. december 20-án az Azarov kormány kapott Moszkvától eurókötvények formájában. Kijev nem kíván fizetni, Oroszország pedig fizetésképtelenné nyilvánítja Ukrajnát, ha az nem törleszti fennálló adósságát. Kijev ugyanazt kérné Moszkvától, mint magánhitelezőitől, akikkel a nyáron megegyezett adóssága részleges leírásáról, illetve a lejárati idők meghosszabbításáról, s azt szeretné, ha az orosz adósságot is nem állami, hanem magánhitelként kezelnék. Megoldást jelenthetett volna a patthelyzetre Vlagyimir Putyin felajánlása. Elfogadnák ugyanis, hogy Ukrajna évi 1-1 milliárd dollárt törlesszen 2016–2018 között, ha a hitelre garanciát vállal az Egyesült Államok, netán az EU vagy egy nemzetközi pénzügyi szervezet. Ezt azonban senki sem vállalta, az IMF szabályzatmódosítás sem hozta meg a várt eredményt. Moszkva ugyanis IMF-igazgatósági ülést kezdeményezett annak eldöntésére, hogy a szóban forgó hitel államinak tekintendő-e, vagy sem, a tanács pedig kimondta: az orosz nemzeti vagyonalap birtokában lévő 3 milliárd dollár ukrán kötvény kormányközi megállapodáson alapuló hitel.
A visszafizetési határidő december 20-án jár le, utána még tíz nap áll Kijev rendelkezésére a törlesztésre, majd Oroszország pert kezdeményez. Moszkva azt szeretné elérni, hogy Ukrajnát fizetésképtelenné nyilvánítsák.
