Argetoianu sajnálja, hogy az ellenzék nem szavazhat bizalmat a kormánynak. A szónok a „Nationalul' egy cikkét idézi, amely a kormányt azzal vádolja, hogy mindeddig a parlamentet nem tájékoztatta a külpolitikáról. A kormány a háború elején az egyik vagy a másik párthoz csatlakozhatott volna. Ezt nem tette és várakozó állást foglalt el, mialatt az egész világ döntő magatartást várt.
Kedvesebb pillanatok voltak Románia beavatkozása szempontjából az oroszok jelenléte a Kárpátokban, a Lembergnek az oroszok által való bevétele után következő időpont és Olaszország beleelegyedése a háborúba. Nem lett volna továbbá szabad, hogy Románia megengedje Szerbia megsemmisítését. Románia a Balkánon ma már eljátszotta szerepét. A szónok kijelenti, hogy Bratianu az országra nézve kedvező politikát akar csinálni, akkor a konzervatív párt minden tekintetben támogatni fogja.
Fernyek Galac kikötő kereskedelmi és ipari viszonyairól beszél, ahol gazdasági szempontból sok hibát követlek el. Az ország gazdasági érdekei a háború folytán többet, szenvedtek, mint valaha. A szónok a kormánytól általában több jóakaratot látván a kereskedelem és ipar tekintetében.
Sajnálja, hogy az ellenzék egy része egyebet sem tesz, minthogy a kormányt támadja és megakadályozza abban, hogy az ország javára dolgozzék, és azonkívül igazságtalanul támadja a hadsereget is.
Hangsúlyozza a szónok, hogy Romániának keleti és nyugati irányban követelései vannak, amelyeknek megvalósítása azonban csak higgadt megfontolás után és bizonyos föltételek mellett történhetik meg és kifejezi azt a meggyőződését, hogy Románia, mint a civilizáció egyik székhelye, tehetséges férfiakkal és vitéz hadsereggel az adott órában meg fogja tenni kötelességét.
Bratianu elsőként szolgál majd példaadásul. Az ülést azután megszakították.
Népszava 1915. december 18.