A közlemény szerint az elsőrendű vádlottat, a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézmény egykori igazgatóját, Z. Andrást 211 rendbeli hivatali visszaélés, 71 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 166 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek. A börtönbüntetés végrehajtását öt évre felfüggesztették. A másodrendű vádlott, az általános igazgatóhelyettes 22 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 221 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott és három évre eltiltották a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától. A harmadrendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották és egy évre eltiltották a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától.
A többi húsz vádlottat, osztályfőnököket és szaktanárokat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, rájuk 36 ezer és 198 ezer forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabtak ki. A törvényszék kitért arra: azok a szaktanárok, akik az osztálynaplók hamis kitöltésében vettek részt, bűnsegédnek minősülnek, míg az osztályfőnökök - akik ennek alapján kiállították a törzslapokat és bizonyítványokat - társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást valósítottak meg.
A vádirat szerint Z. András a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatójaként 2007-ben és 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött egy céggel, amely személyenként, félévenként negyvenezer forintot fizetett azért, hogy az intézmény az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosítsa az érettségi megszerzésének lehetőségét. A cég 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést.
A képzés a közoktatási intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, az intézményben nem alkalmazták a jelentkezés rendjére vonatkozó szabályokat, a hallgatóknak nem kellett beiratkozniuk, és egyedi kérelem nélkül, egységesen engedélyezték az egyes évfolyamok előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítését. A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, a tanítási év végén a tanulóknak osztályozóvizsgát kellett volna tenniük, ehelyett azonban az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, részben olyan tantárgyakat is igazoltak, amelyeket az adott évfolyamon nem oktattak, és évközi érdemjegyeket írtak be a naplókba. A naplókat az osztályfőnöki teendőket ellátó vádlottak részben újraírták, részben pedig szabálytalanul kijavították. Olyanoknak is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben. Az érettségi vizsgára jelentkezés egyetlen feltétele a 9-11. évfolyamra fizetendő képzési díjak kiegyenlítése volt, miközben az előírások szerint négy évfolyamos képzés esetében a 9. és 10. évfolyamon a középiskolákban ingyenesen vehetők igénybe a tanórák.
Az oktatási intézmény 211 tanulót jelentett le így az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe.
A büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette, hogy időközben az elévülési időt meghaladó idő telt el, és azt is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszabb időn át álltak büntetőeljárás hatálya alatt - írták a közleményben.