A létesítmény maradványait valószínűleg le kell bontani. A kár több milliárd forint. Az intézmény tűzjelző és riasztórendszerének működésében súlyos hiányosságok mutatkoztak.
Lángba borult és a tűzoltók minden erőfeszítése ellenére három óra alatt kiégett a Budapest Sportcsarnok (BS) tegnap kora reggel. A tűzoltóságot a portás értesítette tegnap hajnalban, pontosan 5 óra 3 perc 40 másodperckor.
A sportcsarnok biztonsági berendezése a tüzet 4 óra 59 perckor jelezte, ám csak a helyszínen, mert nem volt bekötve a tűzoltóságra. Az első riasztást az eredményjelző táblánál elhelyezett érzékelők adták le - ebben a magasságban a szakemberek szerint ez már jelentős és kiterjedt tüzet jelentett.
Az intézményhez öt perc alatt 34 autóval 118 tűzoltó érkezett. Az első rajok is súlyos, úgynevezett „hármas” minősítést jelentettek a központnak, ez azonban pillanatok alatt az „ötös kiemelt”, azaz a legmagasabb fokozatot érte el. Az egységek 34 vízsugárral láttak a munkához. Alig fél órával később beszakadt és a küzdőtérre zuhant a csarnok tetőszerkezete. Időközben csökkent a víznyomás, ám az illetékesek hiába kérték a vízműveket, nyomásfokozást nem tudtak elérni. A tüzet 7 óra 40 perckor körülhatárolták, majd „lefeketítették”. Ezt követően még 50 tűzoltó maradt a helyszínen, akik az utómunkálatokat végezték.
A tűzoltóság tájékoztatóján elhangzott, hogy a BS pincéjében 1,2 tonnányi freongáz volt 400 kilogrammos tartályokban. A gáz hővel érintkezve mérgező anyagot termek Sikerült azonban meggátolni a veszélyhelyzet kialakulását.
- Ki fizeti ki a kárunkat? Hitelbe, vettük az árut, ez teljes csőd kiált fel egy hang a tömegből. Aztán csend.
Deczky Gyula, aki öt éve árulja kerámiáit á sportcsarnokban, azt magyarázza, hogy a kereskedők nem köthettek biztosítást árujukra. - Mivel a pavilonokat nem lehet lezárni, a biztosítók nem foglalkoznak az üggyel - mondja. Egy hölgy rádiótelefonjába kiabál:
- Értsd meg, anyu, hogy vége! Tönkrementem. Legalább annak örülj, hogy élek, hogy nem voltam ott...
BS: élt 18 évet
Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítményét, a Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Tervezője Kiss István volt; s az épület mintájául a 93 méteres fesztávú leningrádi Jubileumi Sportpalota szolgált (a BS 102 m-es fesztávú lett). Az akkori áron számítva több mint 1,8 milliárd forintos költséggel elkészült létesítmény 12 500 néző befogadására volt alkalmas, küzdőtere 45x90 méteres. Több mint tizenhét év alatt 13 világ- és 17 Európa-bajnokságot, s számos sportági gálát rendeztek itt.
Népszava 1999. december 16.
