Angela Merkel kiemelte, hogy a kongresszuson sikerült "közös álláspontra jutni" a menekülés és a beilleszkedés, a terrorizmus elleni harc és a belbiztonság kérdéseiben. A Karlsruhéban kijelölt úton haladva Németország a saját érdekét szolgálja, és egyben segíti az Európai Uniót, hogy megadja mindazt a hozzájárulást a közös ügyek megoldásához, amelyet "meg kell adnia" - mondta a kancellár.
A küldöttek a kétnapos kongresszuson csaknem 100 százalékos többséggel határozatot hoztak a párt menekültpolitikájáról. A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című határozatban nem szerepelnek a kancellárt bíráló CDU-s politikusok fő követelései, a befogadható menekültek száma felső határának bevezetése és a biztonságos országokból érkező menedékkérők visszautasítása a határon. Cserébe Angela Merkel beleegyezett, hogy a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a párt az ország túlterheltségének elkerülése céljából törekszik a menedékkérők számának "érezhető csökkentésére", és szerepel az a kitétel, hogy a szeptemberben visszaállított határellenőrzést "adott esetben intenzívebbé" lehet tenni.
A pártelnök-kancellár a kongresszusi zárszó után újságíróknak nyilatkozva örvendetesnek nevezte a kongresszustól kapott támogatást. A befogadható menekültek felső határának kijelöléséről azt mondta, hogy az egyoldalú és túlságosan "statikus" intézkedés lenne, miközben egy "dinamikus" folyamatról van szó, amelyet sok szereplő együttműködésével lehet irányítani.
A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóról, amelynek középpontjában a menekültválság áll, azt mondta, hogy előrelépést vár, de nem számít "áttörésre".
A CDU a Karlsruhei nyilatkozatban a terrorizmussal kapcsolatban mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a németek nem engedhetnek a terroristáknak, nem változtathatják meg életmódjukat és ragaszkodniuk kell értékeikhez, a terrorizmust és a menekültek ügyét pedig nem szabad összemosni.
A Németországba belépő menedékkérők számát elsősorban a migrációs folyamatok rendezetté tételével lehet csökkenteni, ami az uniós külső határok védelmét és az embercsempészet felszámolását jelenti.
A második fő elv a "migráció irányítása", ami az elutasított menedékkérők gyors hazatelepítését és a "védelemre szoruló kérelmezők méltányos európai elosztását" jelenti. A párt felszólította az Európai Bizottságot, hogy a korábbi döntések alapján gondoskodjon a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról, ami az "első lépés a terhek tartós, méltányos és igazságos elosztása felé".
A harmadik fő elv a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért a menekültek származási országában és a tranzitországokban.
A kongresszusi határozatban az integrációról egyebek mellett szerepel, hogy mindazoknak, akik védelmet kapnak Németországtól "jó szomszéddá és polgárrá" kell válniuk, és törvénybe kell foglalni a menekültek beilleszkedési kötelezettségét. A jogszabályban rögzíteni kell a menekültek és az őket befogadó állam jogait és kötelezettségeit, és szankciókkal kell sújtani mindazokat, akik megtagadják a beilleszkedést.
A CDU határozatában hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell tanulniuk németül és igazodniuk kell a társadalmi együttélés németországi szabályaihoz. Így tudomásul kell venniük, hogy a nők, a homoszexuálisok és a más vallásúak diszkriminálása vallási előírásokra hivatkozva elfogadhatatlan. "Ezért nemcsak elmagyarázzuk alkotmányos rendünket és értékrendünket, hanem ragaszkodunk betartásához és tiszteletéhez" - áll a dokumentumban.
Azt is kiemelték, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését. Ez politikai állásfoglalást jelent, a párt nem kíván törvényt alkotni az ilyen öltözékek viselésének tiltásáról.
A küldöttek a menekültügy mellett egy sor további kérdésben is rögzítették a párt álláspontját, például határozatot hoztak arról, hogy a 2017-es országos parlamenti (Bundestag-) választás után törvényt kell alkotni a bevándorlásról. A jogszabályban a bevándorlásra vonatkozó eddigi előírásokat kell egységbe foglalni.
Határozatot hoztak a muzulmán vallás szerepéről is, kiemelve, hogy a mintegy 4 milliós vallási közösség társadalom szerves részét alkotja, és az országban csak egy olyan iszlám kultúrának van helye, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia értékeit.