Ugyanakkor a jegybank új szabályozást vezet be jövőre annak érdekében, hogy az esetleges jövőbeni túlzott banki hitelezést visszafogja, a jelenlegi helyzetben pedig ösztönözze azt. Ennek érdekében - mint ahogy az az MNB keddi közleményéből kiderül - a bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére jövő évtől bevezetik az úgynevezett anticiklikus tőkepuffert. Ennek lényege, hogy a hitelintézetnek a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét kell felhalmoznia ahhoz, hogy egy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. A tőkepuffer kötelező bevezetéséről egyébként már a 2014. január 1-jén hatályba lépett hitelintézeti törvényben döntött a magyar Országgyűlés.
A tőkepuffer bevezetésére a jogszabály 2019-ig adott haladékot, de a jelek szerint az MNB most látta elérkezettnek az időt annak bevezetésére - ezúttal az uniós szabályok figyelembevételével. A bankoknak ezért tőketartalékot kell megképezniük. Az MNB úgy döntött, hogy ennek mértéke, az amúgy is meglévő forrásbőség és hiteltúlkínálat miatt kezdetben 0 százalékos lesz. Azokban az időszakokban, amikor a tőkekihelyezés kockázata magas, akkor az tőkepuffer maximálisan 2,5 százalékos lehet. Az MNB negyedévente fog dönteni a tőkepuffer kötelező mértékéről, de egy esztendeig nemigen várható változás.
Az MNB döntése kétségtelenül ösztönzi a hitelezést, de pénzpiaci szakértők szerint a mostani döntésnek érdemi hatása a növekedésre aligha lesz.
Ezt is figyelembe vehette a jegybank, amikor a holnap bemutatandó legfrissebb inflációs jelentésének megállapításaiból annyit már közzétett, hogy kissé csökkentette az idei GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését, 2015-re 3 százalékos bővülést prognosztizálnak a korábban várt 3,2 százalékkal szemben, 2016-ra azonban változatlanul 2,5 százalékos bővülést jeleznek előre.