és a 15-éről 16-ára virradó éjszaka Magyarország és Csehszlovákia között bekövetkezett a szerződés nélküli állapot. Kész helyzet előtt állunk tehát, de mielőtt ennek következményeiről szólnánk és ennek eshetőségeit tárgyalnék, szóvá kell tennünk azokat a jelenségeket, amelyek ezt az eseményt megelőzték. Azt kellett ugyanis látnunk, hogy bizonyos lapok és bizonyos testületek felelőtlenül és meggondolatlanul, valósággal uszítottak a vámháborúra. Pedig, aki emlékezni tud és emlékezni akar, az nagyon jól tudhatja, hogy mit jelent két ország között a vámháború állapota, mit jelent gazdasági életére s hogy különösen melyek lehetnek azok a következmények, amelyek egy vámháború után szinte elháríthatatlanok. Magyarország népei az osztrák-magyar monarchia idején már megkóstolhatták mindazt az ízt, ami egy vámháborúból megkóstolható. Amikor a monarchia Romániával, majd nem sokkal rá Szerbiával keveredett a vámháború állapotába, az illetékes körök, a sokat követelő agrárius érdekeltségek mindenről beszéltek, csak azt nem árulták el, hogy ez a vámháború kiinduló pontja lehetett annak a teljesen megromlott szomszédi viszonynak, amelyből aztán — végeredményként — a világháború rettenetes sárkánya emelte föl mind a tizenkét fejét.