- Ej, Ákos, ej!

"Valami véget ért, valami fáj." Az egyetlen számod, amit kedvelek. Akkor is kedvelem, ha, hogy is fogalmazzak? - hülyeségeket beszélsz. Nem vagyunk egyformák, neked van Kossuth díjad, de olyan dolgokról beszélsz, amelyekről igazából nem neked kéne, nem a te dolgod. Zenészként, előadóművészként a rajongóidhoz kellene szólnod, úgy, ahogy azt egy veled hasonló habitusú kollégád tenné vagy teszi. Óriás tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy bele kell szólnod, sőt hitelesítened kellene azt a butaságot, amelyet kormányunk szajkózik. De hát neked is élni kell valamiből. Súlyos tévedésben vagy, ha komolyan azt gondolod, hogy te meghatározhatod egy nő szerepét a XXI. században. Ismert ember vagy és közszereplő, de ez sok mindenre azért nem jogosít fel! A nőt bezárnád a négy fal közé és szülőgépet vágynál belőle? Hogy? Miért? Milyen alapon? Neked azt kellene mondanod, hogy imádod a nőket, a legjobb dolog a világon, ami egy hetero férfival történhet, hogy az édesanyja után talál valakit, aki legalább annyira szeretni és elfogadni tudja. Ember! Veszik a lemezeid, hallgatnak téged, de ha hülyeségeket beszélsz, el leszel felejtve. Én azt mondom, hogy a Fidesz lányok és azok a nők, akik igénylik és szeretik, ha megmondják nekik, hogy mikor mit kell csinálni, azok most szüljenek! Megmondtad te is! A többieknek pedig azt kívánom, hogy legyen boldogok és akkor szüljenek, amikor úgy érzik, hogy itt az ideje. Ákos! "Valami véget ért, valami fáj."