Rogán Antal kedden az Országgyűlésben - az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló javaslat vitájában - elmondta: ha valaki mások által épített ingatlant vásárol, akkor a végszámla áfatartalma az eddigi 27-ről 5 százalékra csökken jövőre. Ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja - az építkezés során keletkezett számlák esetében - az áfa visszaigényelhetőségét házanként maximum 5 millió forintig - tette hozzá.
A miniszter beszélt arról is, hogy az Európai Unióban nem elég a nemzeti kormány elhatározása, az intézkedés végrehajtásához szükség van Brüsszel jóváhagyására. Ezért, mielőtt a kormány benyújtotta a javaslatot, tanulmányozta az uniós példákat - tette hozzá.
Rogán Antal szerint "a leggálánsabb rendszer" Lengyelországban működik, a magyar kormány ahhoz igazította javaslatát. Hozzátette: Lengyelországban 7 százalékos áfakulcs van a 150 négyzetméterig terjedő lakásokra és a 300 négyzetméterig terjedő házakra. Közölte, ez hasonlóan lesz Magyarországon is: az 5 százalékos áfa 150 négyzetméterig terjedő lakásokra és 300 négyzetméterig terjedő házakra vonatkozik. Megjegyezte, Lengyelországban 10 ezer lakosra közel 38 újlakásépítés jut, Magyarországon ez a szám 8,5. Ezért van mit ösztönözni az új lakások építésén - összegzett.
Na, kit hibáztat Rogán?
Rogán Antal beszélt arról is, hogy Magyarországon a lakásépítés csökkenése 2004 óta figyelhető meg, amikor a szocialista-szabad demokrata-kormány kivezette a kedvezményes lakáshiteleket. Véleménye szerint ez végzetes hibának, óriási tévedésnek bizonyult. Elmondta, hogy volt olyan év, amikor 40 ezer új lakás épült, ez mostanra jelentős mértékben csökkent, éves szinten alig négyezerre. Kitért arra, hogy a saját házépítések áfáját is csökkenteni kell, mert az építkezések között 53 százalékot tesznek ki a saját, önerős beruházások.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elmondta azt is, hogy nem elegendő a lakásépítés áfáját csökkenteni, az építési engedélyezés bürokráciájának lebontására is szükség van. Elmondta, a 300 négyzetméter alatti ingatlanoknál nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz.
Rogán Antal közlése szerint az építtetőnek, vagy az általa felkért szakembernek vállalnia kell azt, hogy az érvényes építési szabályzatokat betartják; a bejelentést követően 15 nappal megkezdődhet az építkezés. Hozzátette: a kormányhivatalok feladata lesz ellenőrizni, hogy az építkezés valóban a szabályoknak megfelelően történt-e, de ez megegyezik a használatba vételi eljárással. A politikus közölte azt is: ha több lakás épül, az sokkal több, akár több tízezer munkahelyet is jelent a következő években.
Tarlós elérte a célját
A javaslatban azt tudják vállalni, hogy a következő négy évben érvényesítik az alacsonyabb áfakulcsot, mert reálisan erre az időszakra lehet gazdaságilag tervezni. A fővárosi forrásmegosztásról Rogán Antal azt mondta, a kormány teljesíti Tarlós István kérését, a főpolgármester elérte a célját: ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor a fővárosi kerületek nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához, mint eddig.
Rogán Antal azt mondta, a főváros és a kerületek tárgyalásai több mint fél éve tartanak, de nem jutottak dűlőre: a főváros kérése az volt, hogy a következő két évben 2 százalékkal, a kerületek kérése az volt, hogy évente 1 százalékkal térítsék el a forrásmegosztást a főváros javára a tömegközlekedés finanszírozása érdekében. A kormány a mértani középet választotta: évente 1,5 százalékkal téríti el a forrásmegosztás arányait - közölte. A miniszter hozzátette, a javaslatban azt is világossá teszik, hogy az iparűzésiadó-bevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést kell finanszíroznia.
Közölte: a főváros iparűzési adóból származó bevétele ezzel az eltérítéssel együtt lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye. Ezzel a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan biztosítva van - jelezte. Rogán Antal a filmtörvény módosításával kapcsolatban azt mondta, az elmúlt három évben Magyarországon a filmgyártás a nemzetgazdaság fontos ágazatává vált, Magyarországnak ebből az ágazatból több költségvetési bevétele lett. Elmondása szerint minden Magyarországon leforgatott filmre elköltött 100 forintból 38 forint közvetlen bevételként befolyik az államkasszába.
Ehhez képest az állam 20-25 forint közötti összeggel támogatja a filmgyártást - tette hozzá. Szerinte ez munkahelyeket is jelent, mivel jelentős összeget, több tízmilliárd forintot költenek el Magyarországon külföldi produkciók leforgatására és gyártására. Ezért a kormány fontosnak tartja, hogy a filmgyártásra vonatkozó jogszabályok egységesek és világosak legyenek, a filmalap finanszírozása minden körülmények között biztosított legyen - jelentette ki Rogán Antal. Elmondta azt is, hogy a javaslatnak fogyasztóvédelmi részei is vannak, illetve rendezik a mozilátogatási statisztikákra vonatkozó szabályokat.
Rogán Antal közölte: pontosítják a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács összetételére vonatkozó szabályokat, hogy a mandátumok lejártával a képviselet minden oldal számára biztosított legyen. Azt mondta, módosítják a polgári perrendtartást, a január elsejei hatálybalépést fél évvel elhalasztják az elektronikus bírósági ügyintézés esetében. Hozzátette: még ezer olyan ügyvéd van, akinek nincs elektronikus hozzáférése.
