Nem a szakáll-kérdés miatt, de a MET most újabb, évekig tartó pereskedés elé néz, mert bizony Iványiék ismét bírósághoz fordulnak, amint az egyházi törvény ma végszavazásra bocsátott (ötödik) módosítása hatályba lép. A jogi státuszától megfosztott kisegyház vezetője lapunknak elmondta: a módosítás ismét mindent elkövet azért, hogy a törvénysértő állapotot fenntartsa, és önkényesen korlátozza egyházuk és sorstársaik szabad közösségi vallásgyakorlását. A jogszabályváltozással ugyanis a parlament egyeseknek ismét automatikusan megadja az egyházi jogi státuszt, míg mások évek múltán kérelmezhetik majd csak azt újra, olyan feltételeket teremtettek. "Ez a törvény botrányosan aljas, alkotói pedig, már nem tudok mást mondani, gaz útonállók" - fogalmazott elkeseredettségében Iványi, felidézve, hogy ötödik éve küzdenek a nekik 1990 óta járó, alkotmányt és nemzetközi jogot sértően elvett egyházi státuszukért.
A MET eddig is, most is azt követeli, hogy "fejeződjék be egyházunk módszeres kivéreztetésének igyekezete, és felekezetünket helyezzék vissza az 1990. évi IV. törvény alapján fennállt egyházi jogállásába". Az eredeti állapot visszaállításának igényét jogilag már az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei is alátámasztják, a magyar kormány részleges kárpótlást fizetve a jogsértést elismerte. Csakhogy Iványiék azóta sem nyertek "rehabilitációt", sőt, az adóhatóság - az idevágó határozatokat megszegve - továbbra sem adta vissza a gyülekezet úgynevezett technikai számát, amely a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához szükséges.
"Az üldöztetés felőrli az embert, nem igaz, hogy megnemesíti a lelket" - fogalmazott megtörten Iványi, aki ugyanakkor felvetette azt is: ha a most "simán" megkapták volna a nekik járó státuszt, az talán még visszatetsző is lett volna számára, hiszen annyi gonoszságot követtek el velük szemben, ami már-már gátja bárminemű megállapodásnak. Nem így érzi a kormány, hiszen Balog Zoltán tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottságában arról beszélt, az egyházügyi törvény ötödszöri módosításának története "nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél". Az emberi erőforrás miniszter szerint a hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi szabályozás.
Valójában azonban az új törvény a jövőben is fenn fogja tartani azt a helyzetet, amelyben az állam saját ízlése szerint tehet különbséget az egyházak között, hiszen míg a jogszabály egyes egyházaknak automatikusan megítéli a jogállást, más gyülekezeteknek szinte lehetetlen elvárásoknak kell megfelelni a bírósági kezdeményezéshez is. A tervezet alapján ugyan majd ismét a bíróság dönthet arról, hogy melyik szervezet számít egyháznak, de eközben az alaptörvényben továbbra is benne marad a bevett egyházak parlamenti elismerésére utaló passzus - amelyet azután tettek a szövegbe, hogy az Ab alkotmánysértőnek találta az eljárást -, ami alkotmányellenes helyzetet hoz létre. Ráadásul az új jogi kategóriákkal az állam az általa kiválasztott egyházaknak tetszés szerinti összegű hitéleti támogatást adhat, míg mások mindennemű gyülekezeti forrásuktól eleshetnek.