A 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztések lehívásának lezárásáról számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Politikai szempontból úgy jellemezte ezt a munkát, hogy az MSZP megtervezte és ellehetetlenítette a források lehívását, a mostani kormány pedig megmentette és kifizette azokat.
Lázár János tájékoztatása szerint a hétéves ciklusban Magyarország 9536 milliárd forint értékben kötött fejlesztési szerződést és mára 9041 milliárdot kifizetett. Ebből a 2010-es kormányváltásig csak 940 milliárd forintot fizetett ki a szocialista kormány - tette hozzá, megköszönve az állami alkalmazottak és tisztviselők elmúlt ötéves munkáját. Beszámolt arról is, hogy a kormány nevében kezdeményezi a parlamentnél, hogy a tavaszi ülésszakban vitassák meg a fejlesztési ciklus tanulságait.
Szavai szerint Magyarország az elmúlt hét évben 2500 milliárd forintot fizetett be az EU kasszájába, a 2004-es társulási szerződéssel pedig lemondott függetlensége egy jelentős szeletéről, elsősorban a piacvédelemről, a kereskedelempolitikai önállóságról, a szabad és lehetséges vámok lehetőségéről, azaz a csatlakozás gazdasági következményekkel járt. Magyarország azonban az elmúlt 7 évben az uniós pénzeknek is köszönhetően fejlődött, s a gazdagabb tagországok is jól jártak.
A forrásfelhasználás részleteiről szólva kifejtette: az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Közülük 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt.
Ismertette azt is, hogy ebben az időszakban 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek és 2849 kilométert újítottak fel. A miniszter elmondta, hogy 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást. Összesen 28 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére. A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház - sorolta Lázár János, aki arról is szólt, hogy munkaerőpiacra visszavezető képzésekben 1,3 millió ember részesült uniós forrásból. Szólt arról is, hogy 5 millió ember lakásának szennyvízkezelését oldották meg, 3 millió ember érintenek az ár- és belvízvédelmi programok, s 7,9 millió ember számára lett egészségesebb az ivóvíz.
Idén 2400 milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez - mondta a tárcavezető, aki kitért arra is, hogy a pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9 ezer milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU. A több vizsgálatot azzal indokolta, hogy 2010 után meghonosodott a "feljelentés kultusza".
Jobbik: mélyült a szakadék
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az elhangzottakra reagálva azt mondta: Magyarország feladta függetlensége jelentős részét a csatlakozással, s ez nem sikersztori, hanem "az eutanázia minősített esete". Az ellenzéki politikus a szerződések újratárgyalását sürgette. Értékelése szerint önerőből Magyarország nem tudott elindítani semmit. Azt is mondta: a nyugati gazdaságok nagyon jól járnak azzal, hogy "kellemes gazdasági klímában jelen lehetnek Magyarországon és milliárdokat tudnak adózatlanul kivonni." Z. Kárpát Dániel bírálta, hogy a magyar fizetések euróban számítva nem zárkóztak fel, hanem mélyült a szakadék.
MSZP: a kormány azt csinálta, amit az MSZP eltervezett
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a kormány "idegen tollakkal ékeskedik" és nem tett mást, mint végrehajtotta azt, amit a szocialista kormány eltervezett. Mint mondta, azt látja, hogy a fejlesztési pénzekből intenzíven gazdagodtak a barátok, sok közbeszerzést ugyanaz nyert, s ez hibás logika. Szerinte a kormány egy évig csak akadályozta a fejlesztéseket, s jelezte, kíváncsian várja a következő ciklus programjait.
KDNP: hasonlóan kell eljárni a következő ciklusban is
Hargitai János (KDNP) komoly teljesítménynek neveztem hogy a kormány 100 százalékig le tudta hívni a forrásokat, miközben 2012-ben még az Európai Bizottság is azzal számolt, hogy 25-30 százalék el fog veszni. A keretet valóban az MSZP alkotta, de ha lehetett volna azon változtatni, akkor még hatékonyabban és más célokra is jutott volna pénz - jegyezte meg a kormánypárti politikus. Értékelése szerint a források a helyi - például Baranya megyei - gazdaságban is jelentősek voltak, s hasonlóan kell eljárni a következő ciklusban is.
LMP: a lopás folytatódott, a zseb változott
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem siker a lehívás, azt kell megnézni, hogy hogyan hasznosultak a források. Tökéletes rendszer jött létre a pénzek széthordására, a lopás folytatódott, csak a zseb változott - értékelte. Az ellenzéki politikus nemlétező vagy felesleges szolgáltatásokat tett szóvá és bírálta a közvilágítási beruházásokat, valamint a Híd a munkába programot is.
Fidesz: a lehívás önmagában is siker
Manninger Jenő (Fidesz) önmagában is sikernek nevezte a források lehívását. Szerinte ha a 2010 előtti ütem folytatódott volna, akkor 3 ezer milliárd forint sem érkezett volna. Kiállt az intézményrendszer átalakítása mellett és kiemelte, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája nem csak uniós forrásokra alapoz, de azoknak jelentős szerepe lehet az ország felzárkóztatásában 2020-ig.