Antall József európai emlékezete
Megható élmény volt, ahogyan több száz újságíró és látogató csodálkozott rá ezen a héten Antall József személyes tárgyaira, s kajla nyakkendőjével díszített mellszobrára Brüsszelben. A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök nevét viseli ugyanis az Európai Parlament (EP) egyik épülete, aki tehát uniós eseményen vesz részt manapság, el sem kerülheti - ideiglenesen itt léptetnek ugyanis be minden látogatót.
A névadásról az EP elnöksége határozott még 2008. január 14-én, 2009-ben pedig már fel is avatták az Antall-szárnyat. A mementóállítást az EP összes akkori magyar képviselője, politikai hovatartozástól és párttagságtól függetlenül egy emberként támogatta, miközben a másik épületet Willy Brandt egykori német kancellárról nevezték el. Az EP épületeinek névadói mind fontos politikai személyiségek, Paul Henri-Spaak egykori belga külügyminiszter vezető szerepet játszott a Római Szerződés kidolgozásában, Altiero Spinelli pedig a föderális Európa egyik megálmodója, akit az Unió "alapító atyái" közé szokás sorolni.
Az egykori magyar miniszterelnök szellemi örökségét ápoló Antall József Alapítvány már a névadás felmerülésekor közölte: az ötlet "egyszersmind elismerése egy tragikusan rövid időre korlátozott, de Magyarország és a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő politikusi teljesítménynek". Antallt a hivatalos indoklás szerint az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulása nyomán érte e posztumusz megtiszteltetés. A rendszerváltás miniszterelnökének programjában szerepelt ugyanis a valós, működő demokrácia kiépítésén túl a világpiacba integrálódó valódi, szabad, szociális piacgazdaság megteremtése és a magántulajdon dominanciájának kialakítása, valamint az euroatlanti integráció segítése. Antall a jogállamiságot és az alkotmányosságot mindvégig szem előtt tartva a parlamentet tekintette a politika legfontosabb színterének, így igazi európai, sőt, az uniós alapértékeket valló politikusként írta be magát a történelemkönyvekbe.
Antall József a Magyar Demokrata Fórum elnökeként 1990-ben, a rendszerváltást követő első szabad választások után lett Magyarország miniszterelnöke. - B.I.M.
