Mint ismeretes Székesfehérváron szobrot állítanak Hóman Bálintnak, az 1932-1942 közötti vallás és közoktatási miniszternek, a történész professzornak, az akadémikusnak. Ezt megelőzte az akadémikus politikai rehabilitációja, melyet 1995 óta Varga István jogász, egykori MDF, illetve fideszes parlamenti képviselő szorgalmazott. A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól, ezután Varga kezdeményezte, hogy Székesfehérvárott, egykori választókerületében állítsanak neki szobrot. Ezt a helyi önkormányzati testület jobboldali tagjai támogatták, a demokratikus oldal azonban nem. Mire hivatkozhatnak a szoborállítók? Egyrészt Hóman történészi munkásságára. Ugyanis Szekfű Gyulával közösen írt „Magyarok története” című munka a maga korában példaértékű volt.
Másrészt, mint miniszter az oktatást kiemelt nemzetpolitikai ágazatnak tekintette. Ezt bizonyíja, hogy míg korábban az oktatás az állami költségvetés 9-10 százalékát kapta, az ő minisztersége idején 11-13 százalékot. Ebben jelentősen eltért a mai oktatáspolitikától, amely nem növeli, hanem csökkenti az oktatás finanszírozását. 1000 rászoruló középiskolás és egyetemista tanulását az oktatási költségvetés terhére anyagilag is támogatta. Tervezte még az elemi iskola 8 osztályossá fejlesztését, pártolta a szegény parasztfiatalok számára létrehozott ingyenes Bólyai, illetve Győrffy Kollégiumok létrehozását. Ez az érem pozitív oldala.
Az éremnek azonban van egy másik oldala is. A 30-as évek elejétől, Hitler hatalomra jutásától kezdődően a „németbarát” orientáció képviselője volt. 1941-ben parlamenti képviselőként ő is megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, és őt is felelősség terheli a zsidó deportálások lebonyolításáért.
1943-ban hevesen tiltakozott az antifasiszta hatalmakkal kezdeményezett kiugrási kísérlet ellen. Náci elkötelezettsége miatt az ország német megszállása (1944. március 19.), illetve a nyilasok hatalom átvétele (október 15.) után is részt vett a parlament munkájában. 1944 végén a Szálasi vezette nyilasokkal együtt Dunántúlra, majd Németországba menekült és mindvégig kitartott a nyilasok mellett. Németországban amerikai fogságba került, 1946-ban a háborús bűnöket vizsgáló Népbíróság háborús bűnösség vádjával életfogytiglani börtönre ítélte. Hóman Bálintnak politikus elvbarátaihoz hasonlóan jelentős szerepe volt abban, hogy hazánk a II. világháborúban a náci Németország mellé állt, aminek tragikus eredményei lettek.Az ország 14,5 millió lakosából mintegy 900 ezer ember pusztult el, 350 ezer katonaként, szovjet hadifogolyként, civilként. Voronyezsnél a 200 ezer emberből 100-120 ezer halt meg, vagy esett hadifogságba. Mintegy félmillió zsidó és 50 ezernyi cigány vesztette életét koncentrációs táborban, vagy munkaszolgálatosként.
A német hadsereg és a magyar nyilasok rablásai következtében elvesztettük az 1938-as nemzeti jövedelem több mint ötszörösét, a nemzeti vagyon mintegy 40 százalékát Különösen értelmetlen volt a németek és a nyilasok budapesti ellenállása, aminek eredményeként meghalt 25 ezernyi civil, lakhatatlanná vált 32 ezer lakás, felrobbantották mind a hét működő hidat. A háborúban betöltött szerepünk miatt visszaállították a trianoni határokat, sőt még újabb 3 falut is Csehszlovákiához csatoltak. Mindezek a tények ismertek voltak 2015. március 6-án is, amikor a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól. Lelke rajta. De hogy még szobrot is állítsunk neki - az már több a soknál.
