A Yanomamik számára életterük zsugorodása azért is rendkívül veszélyes, mert zöldség- és gyümölcstermelésüknek sajátossága, hogy ha egy területet a folyamatos műveléstől kimerültnek ítélnek meg, új helyre ültetik növénykultúrájukat, amíg a másik területen a természet megújul. A 35 ezer főnyi törzs már az 1970-es évek óta harcban áll az aranybányák tulajdonosaival és ez a konfliktus azóta többször is vérfürdőbe torkollott.
A Survival International, az őslakos népek jogainak világmozgalma, amely Párizsban és a világhálón terjeszti a Jogok és Erőforrások Kezdeményezés (Rights and Resources Initiative, RRI) nevű szervezet egy közelmúltban készült jelentésének eredményeit, azt állítja, hogy az ENSZ konferencián résztvevők közül igen kevés kormány foglalkozik az őslakosok jogaival, és a megvizsgált 47 országból 26 egyáltalán meg sem említi javaslataiban az őslakosok földjeinek kezelését.
„ A világkonferencia a fejlett ipari országok energetikai politikájára koncentrál, és nem a természeti környezet lerombolására, mint például Amazóniában - kommentálja a szervezet. Brazília és más dél-amerikai országok őslakossága megpróbál ellenállni az erdőpusztulásnak, a bányászati tevékenységnek, az állattenyésztésnek, amelyek nagyrészt tönkreteszik az erdőket, de a konferencia részéről semmiféle szándék nem látszik, hogy támogatná erőfeszítéseiket”.
Annak ellenére, hogy ki lettek zárva a legfőbb vitafórumokból, Dél-Amerika és a világ más tájai őslakos vezetőinek mintegy száz tagja vesz rész a konferencián azzal a céllal, hogy hallassák hangjukat. Ott van közöttük Davi Kopenawa, yanomami sámán, akit „Amazónia Dalai Lámájának” is neveznek. Davi a 90-es évek óta harcol az esőerdők pusztítása ellen, két évvel ezelőtt jelent meg Az ég lezuhanása című könyve, amelyet Bruce Albert antropológussal, a Survival francia tagozatának alapítójával közösen írt, és amelyet a New Scientist 2013-ban az év tíz legjobb tudományos könyve közé sorolt.
Számos indián törzs szakadatlanul harcol ma a természeti környezet megmentéséért: a legaktívabbak a mintegy 20 ezer lélekszámú guajajarák, akik már felhívták magukra a figyelmet bátor kiállásukkal az erdőirtás ellen, sokszor összecsaptak a favágók fegyveres bandáival és az utóbbi hónapokban megszerveződtek az arariboia őslakosok területén keletkezett tüzek eloltására. Közülük való Sonia Guajajara, a brazíliai őslakosok elismert polgárjogi vezetője, aki összefogásra szólította fel az indián törzseket a központi kormány ama törekvése ellen, hogy felmondja az 1988-as alkotmánynak azt a cikkelyét, amely az őslakos földek sérthetetlenségéről rendelkezik.
Tavaly bekerült a hírekbe a Ka’apor törzs, amely válaszul az illegális erdőirtásra „őslakos hadsereget” hozott létre. Fegyvereseik megtámadták az Alto Turiacu erdőbe betolakodó favágókat, felgyújtották teherautóikat és munkagépeiket, majd megverték és meztelenre vetkőztették valamennyit, mielőtt szabadon engedték őket. A büntető akciókra magukkal vitték Lunae Parrachót, a Reuters fotósát, akinek felvételei világszerte szenzációt keltettek.
A guaranik különösen súlyos helyzetben vannak: valamikor 350 ezer négyzetkilométeres terület volt az övék, amelyet fokozatosan elvettek tőlük – a sors iróniájaként – éppen olyan célból, hogy csökkentsék a globális felmelegedést a „zöld energia” erősítésével: e területen építettek hatalmas vízierőműveket, és hoztak létre nagy kiterjedésű cukornád-ültetvényeket, hogy azokból a „bio-üzemanyaghoz” szükséges etanolt nyerjenek. Így a guaranik ideiglenes út menti táborokba vagy a nagy ültetvények által körülvett nyomorúságos parcellákra kényszerültek, betegségeknek, éhínségnek kitéve.
Mint a szervezet hangsúlyozza, az őslakosok a legjobb őrzői és gondozói a természet világának. A világ biodiverzitásban leggazdagabb területeinek 80 százalékán ma is őslakos közösségek élnek. Azonban a nemzetközi közösség támogatása nélkül Dél-Amerika és az Amazónia vidékének őslakói mindörökre kipusztulásra lehetnek ítélve.
„Iparosodott társadalmunk a felelős a természet világának tönkretételéért és az atmoszféra szennyezéséért. Az őslakosok azonban sokkal ügyesebben vigyáznak a környezetre, mint mi” – jelentette ki Párizsban Stephen Corry, a Survival International főigazgatója. - Ezért az az arrogancia, amellyel úgy gondoljuk, hogy mi ismerünk minden választ, miközben kizárjuk az őslakosokat, igazán szégyenletes. Itt az ideje, hogy meghalljuk a hangjukat és elismerjük, hogy a környezet megóvásáért vívott harcban ”mi vagyunk a junior partnerek".
