Érző, keresztényi szív dobog a KDNP politikusainak kebelében. Móring képviselő a 3 millió nyugdíjas megbecsüléséért aggódva kérdezte párttársát, Rétvári államtitkárt, mit tesz a kormány, hogy az idős emberek jobban éljenek? 1,6 százalékkal emelik jövőre a nyugdíjakat, s ezzel öt év alatt máris 8,6 százalékkal növelik ellátásuk vásárlóértékét, s ha ez nem lett volna elég meggyőző, Rétvári hozzátette: visszakaptak egy hónapi vásárlóerőt, amit a gaz szocialisták elvettek.
Emlékszem, valamikor a szocialisták „idejében” a KDNP-s Soltész Miklós hivatkozott Horn Gyulának arra a kijelentésére, hogy az egyszázalékos nyugdíjemelés szégyen, mert csak szemfényvesztés. Most Rétvári Bence mégis az 1,6 százalékkal büszkélkedik. Pedig ő is tudja, amivel érvel, valójában szintén szemfényvesztés.
A nyugdíjak reálértékét az előírt és megvalósított nyugdíjemelés indexének és a fogyasztói ár-indexnek (inflációnak) a különbsége adja. A nyugdíjak legnagyobb reálérték-csökkenése 2009-ben, a gazdasági válság nyomán bevezetett megszorító lépések idején történt: megszüntették a 13. havi nyugdíjat, valamint az úgynevezett svájci helyett, az inflációkövető indexálást vezették be.
Amivel most a kormánypárti államtitkár büszkélkedik, az az utóbbi évek viszonylag alacsony inflációs kimutatásainak köszönhető. Az idősebbek még jól emlékeznek, a rendszerváltás előtt a maihoz hasonló trükkökkel bizonygatta akkori pártunk és kormányunk, mennyivel jobban élünk, mint egy évvel korábban. Egy fél ország röhögött azon, hogy olcsóbb lett a traktor és a kombájn, viszont emelkedett minden más ára. Most ugyanezt a módszert követi egy másik pártunk másik kormánya: alig van hivatalosan infláció, mert mesterségesen lenyomják a rezsiköltségeket, de arról nem beszélnek, mennyivel drágult valójában az idősek megélhetése. Valahogyan kimarad a kormány kosarából, ami a nyugdíjasokéba is alig tud bekerülni: a tavalyinál 50 százalékkal drágább krumpli, az 500 forintos alma, az 500 forintos zöldség és a 300 forint körüli kenyér...
A többiről ne is beszéljünk, mert azokra úgysem futja az idősek növekvő vásárlóerejéből.
