A munkadíj 400 ezer euró (nagyjából 120 millió forint), az Altus már alá is írta a szerződést az Európai Bizottsággal (EB). Az összeg annak az ötmillió eurós (másfél milliárd forintos) keretnek a része, amelyre három konzorcium pályázhat, hogy az összes uniós tagországban elemezze és értékelje a 2014 utáni időszak tervezési programjait – ezek egyikét vezeti az Altus.
Dobrev Klára vezérigazgató szerint felkészültek a kormányzati tiltakozásokra, de „értelmetlennek bizonyultak az eddigi indokolatlan támadások is”. Gyurcsány felesége hozzátette: a cég más EU-s projektekben is részt vesz, „butaság lenne Orbántól mindenkihez odaküldeni valakit”. Az első fideszes támadásra nem is kellett sokat várni. Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti (EP) képviselője ugyanis kijelentette: mindent meg fognak tenni, "hogy ennek a korrupciós ügysorozatnak vége legyen". A politikus szerint az ügyben lépnie kell az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely pénteken szakmai tanácskozást rendez Budapesten. Ezen a magyar kormány képviselője az OLAF vezető tisztségviselőinek jelenlétében felhívja majd a hivatal figyelmét az ügyre, és kéri, hogy tegyék meg a szükséges tisztázó lépéseket.
A kormány és a Fidesz korában is hevesen támadta a cég uniós megbízását: azt sérelmezték, hogy Gyurcsány cége akár a magyar fejlesztéspolitikát is vizsgálhatja, illetve hogy a vállalaton keresztül az EB a DK-nak juttat bújtatott támogatást. Orbán Viktor májusban Strasbourgban kijelentette: „ilyen pártfinanszírozási skandalumot és botrányt, mint amibe most keverte magát az Európai Unió”, még nem látott. Lázár János kancelláriaminiszter júniusban fordult levélben Walter Deffaahoz, az Európai Bizottság regionális főigazgatójához, amelyben tiltakozott az Altus szerződése ellen. Deffaa visszautasította, hogy Gyurcsány cégét magyar pályázatok ellenőrzésével bízták meg. Az Altus több kormánypárti politikus ellen is pert indított valótlan állításaik miatt.