- Török: óriási rizikót vállalnak Borkaiék

Noha a jogi fórumokon vesztésre áll, ezzel mit sem törődve dédelgeti a budapesti nyári játékok megrendezésének ötletét a MOB. A megállapodást kilencen látták el kézjegyükkel.

Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar pályázatra. „Mozgalmas két év következik, 2017 nyarán Budapest lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak, ez pedig nagy próba lesz számunkra, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokkal ezután, ősszel, Limában dönt a 2024-es játékok rendezőjéről” - mondta a főpolgármester.

Hozzátette: siker esetén kevesebb mint hét év áll rendelkezésre a felkészülésre és a szükséges beruházások megvalósítására, ami nem kevés idő, de egy olimpiai felkészüléshez nem is sok, ezért „lazsálni nem lesz lehetőségünk”. Tarlós emlékeztetett rá, hogy a NOB egy éve fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomagot, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést. „Ez előnyös a közép-európai városok, elsősorban talán Budapest számára is” - jelentette ki a főpolgármester.

Dicséretes lelkesedés, apró bökkenő, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság az utóbbi hónapokban egyre másra veszítette el a pereket Török Ferenccel szemben, aki azt állítja a MOB több mint három éve szabálytalanul és törvénytelenül működik.

Amint arról a Népszava már többször beszámolt, 1964 és 1968 olimpiai bajnoka többek közt azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a MOB közgyűlésének 2012. február 26-i határozatait, mert a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása – meglátása szerint - szabálytalanul történt.

Kereseti kérelmének első fokon először a Fővárosi Törvényszék, majd idén januárban az Ítélőtábla másodfokon jogerősen helyt adott, később a Kúria felülvizsgálati eljárásban erősítette meg ezeket a döntéseket. Sportnyelven szólva az ügyvédként dolgozó 80 éves sportember 6-0-ra vezet a MOB ellen, és Török amondó, ez az „eredmény” hamarosan 7-0-ra változik, ugyanis valószínűsíthető, hogy az Ítélőtábla jogerősen helyben hagyja az első fokú ítéletet. A magyar főváros kandidálásáról az egykori öttusázó lapunknak úgy nyilatkozott, olimpiai bajnokként természetesen támogatja a pályázatot, ám felesleges és ostoba a hitegetés azzal, hogy milyen jó esélyünk van elnyerni a rendezési jogot. Török szerint egyesek sportot űznek abból, hogy vakítsák az embereket, pedig ki kell mondani, esélytelenek vagyunk.

A 2024-es játékok helyszínénél is égetőbb a kérdés: hogy nevezheti a magyar sportolókat a 2016-os, riói seregszemlére egy olyan testület, amely jogi értelemben nem is működhetne? Török Ferenc emlékeztetett rá, az olimpiára nem egy-egy sportági szövetség, hanem az adott ország olimpiai bizottsága nevez, a hazairól akár egy-két hónappal a brazíliai esemény előtt is kiderülhet, hogy „menthetetlenül szabálytalan, törvénytelen.”

Kíváncsiak lettünk volna a Magyar Olimpiai Bizottság álláspontjára is, ám a vezetők egész nap tárgyalásokon és megbeszéléseken vettek részt, így egyikük sem állt lapunk rendelkezésére. Emlékezhetünk rá, a MOB korábban annyival zárta rövidre a „Török-ügyet”, hogy kijelentette, „az egykori kiváló sportoló idős korára ki nem elégített kapzsisága, politikai ellenszenve és személyes sértettsége miatt a Magyar Olimpiai Bizottság lejáratását tűzte ki zászlajára”.

Visszatérve az együttműködési megállapodásra, Tarlós arról is beszélt, hogy Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett ötkarikás eseményt. Utalt a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmányra, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdasági többletjövedelem 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettó államháztartási befektetés összegénél”. A főpolgármester hangsúlyozta, „nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni”, nem az athéni út a követendő, az olimpiához szükséges infrastruktúrát, létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni. Pozitív példának a 2012-es londoni játékokat hozta fel.

„Ma nem tudunk olimpiát rendezni, de közel tíz év múlva akarunk házigazdák lenni, s akkor pontosan húsz éve leszünk az Európai Unió tagjai, addigra húszezer milliárd forint uniós támogatást költünk infrastrukturális fejlesztésekre, tehát akkor a játékoktól függetlenül is eljutunk odáig, hogy meg tudjuk rendezni az olimpiát” – mondta Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője. Fürjes kiemelte, a pályázat szerint a magyarországi olimpia "nemzeti olimpia" lesz, s a cél az, hogy az országnak ne legyen olyan pontja, ahonnan nem lehet 90 perc alatt valamelyik ötkarikás eseményt megközelíteni. A sikerhez a kormánybiztos szerint három feltételnek kell teljesülnie: kell egy hiteles történet Budapestről, egy részletes és alapos olimpiai terv, illetve egy "hatékony, ügyes, jó" kommunikáció.

Fürjes jelezte: az olimpiai védnökök testülete megváltozott formában tovább működik, létrehozzák a Budapest 2024 sportolói bizottságot, amely aktívan részt vesz a pályázat kidolgozásában, érvényesíti a sportolók szempontjait. A testület elnöke Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, tiszteletbeli elnöke pedig Kárpáti György háromszoros ötkarikás győztes vízilabdázó, a Nemzet Sportolója lesz. A MOB és a fővárosi önkormányzat létrehozza a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t, amelynek sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a városépítészeti, műszaki ügyek igazgatója pedig Finta Sándor fővárosi főépítész lesz. A társaság feladata lesz többek között az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.

A kormánybiztos hozzátette, már a pályázati részvétel is győzelem, mert ma a világon naponta emlegetik Budapestet a másik három kandidálóval, Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal együtt, így a pályázatnak megfizethetetlen reklámértéke van.