Venezuela;Hugo Chávez;parlamenti választások;Nicolas Maduro;

- Ellenzéki választási győzelem Venezuelában

Új korszak kezdődik Venezuelában, a jobboldali ellenzék biztos győzelmet aratott a parlamenti választásokon, s megszerezte a nemzetgyűlési mandátumok többségét. Tizenhét éve első alkalommal fordult elő, hogy a néhai Hugo Chávez nevével fémjelzett „bolívari szocializmus” pártja, a PSUV elveszítette a voksolást. Caracasban ugyanakkor marad az államfő, a 2013-ban elhunyt Chávez örökébe lépett Nicolás Maduro és kormányzata is, így borítékolható a konfrontáció a törvényhozással.

Az ellenzéki pártokat tömörítő választási szövetség, a MUD 99 képviselői helyet szerzett, míg a kormányzó párt csupán 46-ot. A fennmaradó 22 mandátum sorsa még nem dőlt el, ettől függ, lesz-e 112 mandátumos, azaz kétharmados többsége az ellenzéknek. Igen magas, 74,25 százalékos volt a részvétel, így Maduro rendszerének ellenfelei úgy nyilatkoztak, egyfajta népszavazás zajlott. Többórás várakozás után tették közzé az eredményt, az ellenzéki táborban addigra már ünnepeltek. Maduro sietve közölte, tudomásul veszi az eredményt. Az államfő szerint nem az ellenzék, hanem az ellenforradalom győzedelmeskedett, s a vereség oka pedig az ország ellen folyt „gazdasági háború”.

Elemzők szerint az olajárak esése és az inkompetens kormányzás együttesen járulhatott hozzá ahhoz, hogy hatalmas az áruhiány, három számjegyű, egyes számítások szerint 200 százalékot is meghaladja az infláció, tíz százalékkal esik vissza idén a GDP, s 18 százalék feletti a munkanélküliség. A választók a voksolás nyomán a gazdasági helyzet javulását remélik. Az ellenzéki pártok azt ígérték, ha többséget szereznek, rögtön megszavazzák a politikai foglyok szabadon bocsátását. Az argentin elnökváltás, a brazil elnök ellen kezdeményezett impeachment-eljárás után a venezuelai fordulat újabb jele a latin-amerikai baloldali rendszerek gyengülésnek.

Nem lesz többé elnöki köztársaság Örményország, miután a vasárnapi referendumon az örmény szavazók 63 százaléka arra voksolt, hogy köztársasági elnök jogköreinek egy részét adja át a miniszterelnöknek. A 3 milliós volt szovjet tagköztársaság első, a függetlenség kikiáltása után elfogadott alkotmánya még köztársaságként határozta meg az ország államformáját. Ezt 1995-ben referendumon fogadták el. 2005-ben azonban módosították az alkotmányt, aminek következtében Örményország elnöki köztársaság lett.