Szinte minden hosszú távú mutatóban a régió sereghajtói vagyunk, és a lemaradásunk folyamatosan növekszik - összegezhető az elmúlt hetekben megjelent, a magyar gazdaság jelenlegi állapotát tükröző jegybanki tanulmányok megállapításai. A jegybank elemzők a közelmúltban a hitelezésről, a pénzügyi stabilitásról, tegnap pedig a növekedésről szóló jelentésüket ismertették. Abban is közösek ezek a dokumentumok, hogy a legnagyobb növekedési potenciált a kis- és közepes vállalkozásokban látják, ami azért is merész kijelentés, mert egy másik helyen azt állapítják meg, hogy a magyar vállalatok termelékenységének bővülése az elmúlt évtizedekben elmaradt a régiós országokétól. Ennek következménye az, hogy ha elérnénk a térségi átlagot - vagyis nem az élenjárók szintjét! - akkor azzal önmagában négy százalékos termelésnövekedést lehetne elérni.
A jelentést bemutató Virág Barnabás elismerte, hogy a magyar gazdaság potenciálisan mindössze évi 2,5 százalékkal bővülhet középtávon. Az MNB ügyvezető igazgatójának szavaiból kiderült, hogy ugyanakkor egy olyan nyitott gazdaságú országnál, mint amilyen hazánk, nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy a növekedés alakulását számos tényező gyengítheti, illetve korlátozhatja. A romló demográfiai mutatók, a már említett alacsonyabb termelékenység, emellett a gazdasági szereplők rövid távú szemlélete hatnak a legnagyobb mértékben a növekedési ütem lassulásának irányába. A hazai kkv-k relatíve alacsonyabb termelékenységéhez az elmúlt évtizedekben az olcsó finanszírozás nehezebb elérhetősége, valamint a szakmai és menedzsmentképességek hiányosságai is hozzájárultak - fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.
Szó esett a kormány önfényező dicshimnuszainak egyikéről, a foglalkoztatottság alakulásáról is. Virág Barnabás jelezte: a válságot követően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is jelentősen emelkedett az aktivitási ráta, azonban annak szintje változatlanul alacsonynak tekinthető. Virág Barnabás arról is szólt, hogy a magyar társadalom elöregedése hosszú távon egyre jelentősebb munkaerőkínálati korlát lehet. Jelenleg Magyarországon 6,5 millió munkaképességűvel számolnak, 2040-re ez a szám 5,5-6,0 millióra mérséklődhet. A jegybanki szakértők hangsúlyozták, hogy ők elsősorban az uniós, illetve a hazai statisztikai adatokból dolgoznak. Megkerülhetetlen volt ennek kapcsán az, hogy migráció révén a nálunk hiányzó, elsősorban szakképzett munkaerő miképpen pótolható. A kormány elsősorban a határon túli magyarokat látná szívesen friss munkaerőként - fűzték hozzá a jegybanki elemzők.
Más szakértők szerint azonban ez a szándék ábránd. A magyarországi jövedelmek ugyanis nemcsak a hazai, hanem a határon túli képzett munkaerő számára sem elég vonzóak. Virág Barnabás is elismerte: ha 100-200 kilométerre tőlünk nyugatra háromszoros jövedelmet kínálnak fel a munkavállalóknak, mint nálunk, akkor a határon túli magyarok számára mondhatni egyértelmű, hogy mit választanak. A Növekedési jelentés ugyanakkor a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének adatainak ismeretében arról ír, hogy becslések alapján a nemzetközi vándorlás egyenlege negatívvá vált. A külföldön munkát vállalók tényleges létszáma átlagosan évi 7 ezer fővel meghaladta a bevándorlók létszámát 2010 és 2013 között. Elismerik ugyanakkor azt is, hogy a kivándorlásra vonatkozó statisztikákat bizonytalanságok jellemzik. Az MKB ugyanakkor a töretlen optimizmusát ezúttal sem adja fel, az elvándorlás ütemének mérséklődésével számolnak, igaz hogy csak 2030-ra várják azt, hogy az egyenleg pozitívvá válik, és 2040-re már 7500 fős többlettel számolnak.
A kivándorlók egynegyede 20-29 év közötti, átlagos életkoruk viszont 38 év.
