"Meglehetősen felháborító, hogy a magyar adófizetőnek kell kifizetnie egy olyan ember emlékművét, aki nemcsak antiszemita, a magyar zsidóknak a második világháború előtti és alatti üldöztetésének kulcsfigurája, a náci Németország és 1944-ben a fasiszta nyilaskeresztes rezsim támogatója volt, de élete végéig nem bánta meg bűneit" - fogalmazott Lauder.
A WJC elnöke szerint a szobor egy sértés a holokauszt magyar áldozatai számára, ezért felszólította Orbán Viktort, a magyar kormányfő tisztázza, hogy a szobrot nem közpénzből építik meg. Amennyiben a miniszterelnök nem tesz eleget a kérésnek, Lauder szerint Magyarország "rossz üzenetet küldene azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kezelni az olyan kényes ügyeket, mint a holokauszt". A kongresszus elnöke arra emlékeztetett: Hóman Bálint 1931-től kezdve több magyar kormány minisztere volt, és jelentős szerepet játszott a Magyarországon a kései 1930-as években elfogadott zsidóellenes törvények kidolgozásában.
Székesfehérváron az Igazságügyi Minisztérium 15 millió forintos támogatásával készülnek szobrot állítani Hómanak, a székesfehérvári alapítvány ugyanis "tudományos eredményei" előtt kíván tisztelegni, mivel az egykori miniszter egy nyolckötetes Magyarország-történet szerzője, amely 1938 és 1941 között jelent meg. Az emlékmű ellen több mint 20 hazai civil szervezet tiltakozott már, és több magyar szervezet és politikus is felszólalt az ügyben. Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke például a múlt héten emlékeztetett arra: Hóman lényegében kényszer nélkül vett részt a magyar zsidók jogfosztásában, így állami támogatással megvalósuló szobrának felállítása elfogadhatatlan.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) is kifejezte tiltakozását, hiszen Hóman nagy részben felelős a második világháborúban elpusztult magyar katonák, hadifoglyok, civilek és zsidók haláláért. Emellett több nemzetközi kritika is érte már a tervet, tiltakozott a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum, szerintük ugyanis: Hóman Bálint esetében a szobor, vagy a tiszteletadás bármely más formája azt a benyomást kelti, hogy a magyar kormány és Székesfehérvár városa úgy gondolja: az antiszemitizmus, a faji és vallási előítélet és a népirtás inkább dicséretet érdemel, nem pedig egyetemes elutasítást. A szoborállítás ügyében egyébként az Orbán-kormány sem egységes.
