Nagykőrösön ma már mindenki számára világos, hogy a helyi fideszes városvezetés 558 millió forintot vett el a lakosságtól, és használta azt fel - önkényesen - útépítésre, meg nem kérdezve a lakosokat, hogy ezzel egyetértenek-e? A történet lényege, hogy Nagykőrösön 2007-ben létrejött a Víziközmű Társulat azzal a céllal, hogy felújítsák a város szennyvíz és csatornarendszerét. Ezt követően a város állami és EU-s pénzből pályázat útján a beruházások 85 %-át fedezte volna, a lakosoknak 15 %-ot kellett a teljes beruházás költségeiből fedezni, ami háztartásonként több mint 200 ezer forintot jelentett. 2012-re lényegében össze is gyűlt az önrész.
2013-ban a Magyar Állam megállapodott Nagykőrössel a pályázati szerződés utólagos módosításáról! Ekkor már az állam a teljes beruházási költség 95 %-át vállalta át, tehát a lakosságnak csak – saját erőből – 5 %-ot kellett volna befizetnie! Az önkormányzat részére az állam át is utalta a 10 %-os önrészt, azaz az 558 millió forintot. Ezt a pénzt azonban a nagykőrösi kisgazda gyökerű, félfeudális viszonyokat kialakító, és azt keményen fenntartó város vezetője, aki több párt után a Fidesznél kötött ki, minden erkölcsi gátlást félre téve, nem utalta át a Víziközmű vállalatnak, hanem azt útépítésre fordította. Az érintettek jó része ezt sérelmezte, mert erről semmiféle tájékoztatást nem kaptak.
A lakosság elégedetlenségének hatására a Jobb Nagykőrösért Egyesület, mely civil szerveződés, kiderítette az igazságot. Később az útépítést négy, 150 milliós "szeletre" bontották, vélhetően azért, hogy ilyen összeghatár alatt nem kell nyílt pályázatot kiírni, hanem három pályázót kellett csak meghívni. Mindez tavaly, az őszi önkormányzati választások előtt történt. A civil szervezet írásban kérte, hogy állítsák le a pénzbehajtásokat, mert nagyon sok kisnyugdíjas és kis keresetű ember képtelen befizetni a beruházásból őket terhelő több, mint 200 ezer forintot, de a beszedések még ma is folytatódnak. November 6-ára tüntetést is szerveztek, amelyen mintegy 300 lakó vett részt, s azt követelték, hogy adják vissza a befizetett pénzüket.
Kérték a politikai pártok segítségét is, de az ellenzéki baloldali pártok még ilyen ügyben sem voltak képesek összefogni. Nem lehet azon csodálkozni, hogy a Fidesz mögött a második helyre felzárkózott szélsőjobb befolyása a vidéki emberek között igen nagy. Idáig torzult mára a több párt rendszer. És ezért van az, hogy az országos pártok helyi képviselői, elnökei, „helytartói” - alighanem pártjuk utasítására -, kénytelenek a lakossági követelések ügyében úgymond "semlegesnek" maradni a fideszes hatalommal szemben, ha már az ügyet egy másik országos párt felkarolta. Ezt hozta hát nekünk az eltorzult, személyes csoportérdekek alapján építkező több párt rendszer, amely egyfajta pártklikkesedéshez vezetett.
