Nem annyira belátása, mintsem (nemzetközi) kényszer hatása alatt csökkenti jövőre a bankadót a kormány. Ráadásul a sarcból az elvártnál többet enged el a kabinet, amire a nemzetközi elemzők is felfigyeltek. Ám ettől sem a hitelezésben, sem a költségvetés helyzetében nem várható érdemleges változás - írja tegnapi kommentárjában a Teneo Intelligence. A brit elemzőcég ugyanakkor úgy véli, jelzi a kormány jó szándékát, hogy ennyi év után békülne a bankokkal, s ezt minden bizonnyal a hitelminősítők is értékelni fogják. Az adócsökkentés része a kormány februári bankokkal kötött megállapodásának, a kormány megígérte, hogy a bankadót és ezek kulcsát egyaránt csökkenti. Ennek elsődleges feltétele a devizahiteles mentőcsomag elfogadása és az állami költségvetés viszonylagos jó állapota volt. A célok közt szerepelt a hitelezés beindítása is, ez ugyanis gyakorlatilag stagnált az elmúlt években - írta a Portfolio.
A hitelezés ösztönzése a benyújtott törvényjavaslatban is helyet kapott, mert azok a bankok, amelyek e téren növelik aktivitásukat, kedvezményre számíthatnak a minden pénzintézetet érintő adócsökkentésen túlmenően is. Általános esetben a bankadó a mérlegfőösszeg eddigi 0,53 százalékáról 0,31 százalékára mérséklődik jövőre. Mivel eddig az adózás alapja a 2009. évi mérlegfőösszeg volt, és az új szabályozás már a 2014. évit veszi figyelembe, így az adókulcs mérséklése különbözőképpen érinti az egyes pénzintézeteket. A legnagyobb mértékű csökkentést az Erste Bank Hungary Zrt. kaphatja a nagybankok közül. Ugyanakkor még egy nagyon fontos változást is életbe léptet a kormány, nevezetesen azt, hogy az eddig ismert adókedvezmények helyébe felső korlát lép. A hitelintézetek különadója 2016-ban nem haladhatja meg az idei bankadójuk 45 százalékát, 2017-2018-ban pedig a jövő évi bankadójuk összegét. Ez a korlát még nagyobb bankadócsökkenést jelent, mint amiről eddig szó volt, a jövő évi 45 százalékos korlát a nyolc nagybankból egyes becslések szerint öt nagybankot érinthet. A szakértők arra számítanak, hogy az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank, a Raiffeisen és a K & H bankadója a mostani szint csaknem 45 százalékára, a többieké pedig ennél alacsonyabb szintre csökkenhet.
A bankadó csökkentése azzal is jár, hogy a magyar állam adóbevételei ebből az adófajtából az idei 144 milliárd forintról 65 milliárd forintra csökkenhet.
Az elemzők, de a pénzintézetek szerint is a bankadó mérséklése önmagában nem növeli a hitelezési aktivitást. Ugyanis eddig sem a hitelkínálat szűkössége volt az akadálya a hitelkihelyezéseknek. Ennek két oka van, egyrészt nem növekszik a hitelezésre alkalmas társaságok köre, szűkösek a beruházási lehetőségek, másrészt a bizonytalan befektetői környezet tartja vissza a vállalkozásokat a hitelfelvételtől. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok többsége inkább anyavállalatuk országában vesz fel hitelt, azaz megkerülik a magyarországi bankokat.
Az, hogy hirtelen félbeszakadt a jegybank és a kormány vitája a bankadó feltételeiről, mértékéről, és a kabinet visszatért a februári megállapodáshoz, nagyban siettette Andreas Treichl egy korábbi interjúja. Ebben az Erste Group első embere kilátásba helyezte, hogy kútba eshet a kormány tulajdonszerzése a magyar Erste-ben, ha késik a bankadócsökkentés. Az osztrák bankár a múlt héten megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány betartotta ígéretét, és ezzel szándéknyilatkozatnak megfelelően az Erste Bank Hungary Zrt. 30 százalékának eladása 2-3 hónapon belül tető alá kerülhet. (Az EBRD és a magyar kormány 15-15 százalékát veszi majd meg az Erste Bank Hungary Zrt.-nek.)