Az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottságának vizsgálata nyomán ugyanis június 10-én már állást foglalt a parlament, az akkori határozatban felkérték az Európai Bizottságot, hogy "aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, amelynek révén értékelni lehet egyrészt, hogy sor került-e az EU alapszerződésének (EUSZ) 2. cikke szerinti, az Unió alapját képező értékek lehetséges súlyos rendszerszintű megsértésére, beleértve a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét súlyosbító számos intézkedés együttes hatását, másrészt az e tagállamban a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását, amely az EUSZ 7. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatába torkollhat". Arra is kérték a Bizottságot, hogy "2015 szeptemberéig nyújtson be a fenti kérdésről szóló jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak".
Erre azonban máig nem került sor, épp ezért az EP ma azt kéri számon az Európai Bizottságon, hogyan is áll a mélyreható vizsgálat, készül-e vagy esetleg már el is készült az idevágó jelentés, amelyben megnyugtató válasszal tudnak szolgálni a magyarországi viszonyokról. A mai ülésen nemcsak az uniós döntéshozó testületeknek kell számot adni, de az EP frakciói is kifejthetik álláspontjukat a magyar ügyekben. Mindennek ugyanakkor semmiféle köze nincs ahhoz az uniós állampolgári kezdeményezéshez, amelynek nyomán a napokban az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy aláírásgyűjtés kezdődhessen a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarország elleni megindításához.
Brüsszeli forrásaink szerint egyébként a magyarországi ügyek témájában tanácskozott délelőtt az EP szociáldemokrata frakciója, ahol egyértelműen a magyarországi helyzet súlyosbodásáról számoltak be egyes képviselők. Informátorunk szerint az egyeztetésen még az is elhangzott, hogy a szociáldemokrata frakció mindaddig nem fog együttműködni az EP néppárti képviselőcsoportjával semmilyen ügyben, amíg az nem határolódik el Orbán Viktor demokráciaellenes és az európai eszmével szembemenő politikájával, s "nem közösíti ki" a Fideszt az uniós középjobboldali pártcsaládból. Mindennek nyilvánvalóan súlyos következményei lehetnének, hiszen a két legnagyobb EP-frakció együttműködésére már számos fontos, közös európai döntésnél szükség volt.
A plenáris vitán mindenesetre a szociáldemokraták nem a Magyarországgal szembeni azonnali szankciókat, hanem a Fidesz-kormány működésének, elsősorban az uniós pénzalapok lehívási szabályszerűségének kivizsgálását fogják követelni. Erre információink szerint Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő tájékoztatása nyomán kerülhet majd sor, hiszen Szanyi a mai frakcióülésen már tájékoztatást adott például a magyarországi közbeszerzési szabályok minapi, az uniós pénzlehívások jogszerűségét érintő változásokról is (lex Tiborcz - a szerk.). Mindezek nyomán az EP szociáldemokrata frakciója azt fogja kérni az Európai Bizottságtól, hogy minden egyes eurocent uniós forrás lehívásának és kifizetésének szabályszerűségét vizsgálják ki, s egyéb kérdésekben is kényszerítsék ki az EU jogszabályainak maradéktalan betartását a magyar kormánytól.
