Fővárosi Közgyűlés;

MTI Fotó: Soós Lajos

- Közgyűlés - Prémium helyett jutalom lesz a fővárosi cégeknél

A döntést a nagyobb mérlegelési lehetőséggel, illetve a rugalmassággal indokolta a Fővárosi Közgyűlés, a jutalmak az átfogó éves teljesítményt értékelik majd a cégeknél. Döntött a testület a központi közbeszerző létrehozásáról, valamint együttműködési megállapodást fogadtak el a 2024-es olimpia megrendezése érdekében. Az ellenzék népszavazásos kezdeményezését - lepődjünk meg - elutasították. A közgyűlés megszavazta, hogy saját forrásból kétmilliárd forintot előlegez meg a 3-as metró felújításának terveire, valamint Budapest és Pest megye szétválasztásáról is döntöttek.

Budapestet szétválasztják Pest megyétől

A Fővárosi Közgyűlés támogatja a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Az erről szóló elfogadott előterjesztés szerint a kormány korábbi határozatának értelmében megvizsgálta a régió szétválasztásának lehetőségét és módját. Ha a kormány indokoltnak ítéli meg a közép-magyarországi régió szétválasztását, akkor az erről szóló kérelmet benyújtja az Európai Uniónak. A javaslat szerint a közép-magyarországi régió szétválasztásának szükségességét és Budapest önálló NUTS 2 régióvá válását a régión belüli fejlettségi különbségek indokolják. A szétválasztás célja tehát az, hogy a térség egésze a valós fejlettségének megfelelő statisztikai besorolásba kerüljön, ami hozzájárulhat a belső kohézió erősítéséhez, és - a meglévő fejlesztési lehetőségek jobb kiaknázásával - a kedvezőbb versenyképességhez, valamint az itt élők életminőségének javításához - írták. Erről bővebben ide kattintva olvashat!

Prémium helyett jutalom a fővárosi cégeknél

Erre - mint az elfogadott javaslatban olvasható - azért volt szükség, mert a kitűzött prémiumfeladatok elvégzése - ami után a prémium járt - nem tükrözi a teljes évi teljesítményt, és sem pozitív, sem negatív irányú eltérésre nem volt lehetőség. Az éves jutalom mértéke - úgy, mint korábban a prémiumé - a vezető állású munkavállalók esetében az éves alapbér bruttó 15 százaléka lehet. Szaniszló László (MSZP) nem támogatva a javaslatot, azt mondta, hogy a rendszer bevezetésével nagyon nagy lesz a cégvezetők függősége. Tarlós István főpolgármester szerint  a prémiumrendszer azért nem jó, mert rendkívül vitatható volt mindig, hogy a cégvezetők számára kitűzött prémiumfeladatok vajon tényleg többletteljesítményhez kötődnek vagy nyugodtan besorolhatók a munkaköri leírásban foglaltak közé, így a jogosultság is vitatható. Sokkal jobb az, hogy ha valakinek a munkájával a város vezetői és a közgyűlés elégedett, akkor az kap jutalmat- Tarlós István megjegyezte, hogy egyébként elégedett a cégvezetők munkájával. Az előterjesztést a testület 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el.

Központi közbeszerző szervezetet hoznak létre

Ahogy már korábban jelezték, az új egyszemélyes gazdasági társaságot, a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-t a fővárosi közbeszerzések koordinációja, egységes lebonyolítása és minőségbiztosítása elősegítése érdekében hozzák létre január elsejével. A cég ügyvezetőjének Kádár Attilát választották, ő a munkájáért havonta 900 ezer forintot kap majd.  A cég létrehozásához 245 millió forintos működési forrást biztosítanak. A fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseket a cég bonyolítja majd le. A fővároshoz tartozó cégek esetében az eredetileg tervezett 300 millió forintos értékhatárt szintén 100 millióra módosították. A szervezet végzi majd a nem általa lebonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését és tanúsítását is. Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy szigorúbbak akartak lenni az átláthatóság érdekében, ezért szállították le 300 millióról 100 millióra az értékhatárt. A cég létrehozásával az a céljuk, hogy szigorítsák a feltételeket és egyértelművé tegyék a felelősséget. Csárdi Antal (LMP) azt mondta, nem látni, hogy mennyibe kerül a cég a fővárosnak, üzleti terv alapján kellene döntést hoznia a közgyűlésnek.

Együttműködési megállapodás a 2024-es olimpia megrendezése érdekében

A megállapodásról szóló előterjesztést 22 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

Az együttműködési megállapodás szerint: 

- A 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítése érdekében a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t. A társaság feladata lesz - a többi között - az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.

- A felek rögzítik, hogy a pályázat folyamatának stratégiai irányítása és vezetése, a pályázati eljárásban részt vevők tevékenységének koordinálása az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladata, azzal, hogy az ő tevékenysége és eljárása nem csorbíthatja a MOB és a fővárosi önkormányzat jogait és hatáskörét. (A XXXIII. nyári olimpiai és a XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogának elnyerése érdekében benyújtandó pályázat megfelelő előkészítése érdekében a megállapodás megkötését az állam kezdeményezte.)

- A megállapodás rendelkezik a pályázati folyamat finanszírozásáról, valamint arról, hogy a társaság működéséhez szükséges, az alaptőkén felüli forrásokat az állam bocsátja a cég rendelkezésére. Az egyezmény alapján az olimpiai pályázathoz szükséges forrásokat, valamint a társaság működési kiadásainak forrásait a központi költségvetés terhére biztosítják.

A napirendi pont vitájában ellenzéki képviselők - Csárdi Antal (LMP), Karácsony Gergely (PM), Gy. Németh Erzsébet (DK) - közölték, támogatják Horváth Csaba (MSZP) azon kezdeményezését, hogy az olimpia budapesti megrendezése ügyében népszavazást írjon ki a közgyűlés. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a népszavazási kezdeményezés a demokrácia mellett szól, nem a pályázat ellen. Ám Horváth Csaba népszavazásra vonatkozó javaslatát a testület - 14 igen, 16 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett - nem támogatta. 

A PM a Városligetről és a Római-parti gátról is népszavazást tartana
Karácsony Gergely, a főváros XIV. kerületének PM-es polgármestere Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról is helyi népszavazást szorgalmaz. Az ellenzéki budapesti képviselő a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Hamburg példája is azt mutatja, nincs szükség oktrojált, vagyis a helyiek által nem támogatott olimpiára. Kiemelte továbbá, a főváros 2012-ben elfogadott programja egyértelműen kimondja, hogy a Városligetet parkként kell megőrizni. Karácsony Gergely kijelentette, amennyiben a főváros ezt nem veszi figyelembe, akkor jövőre népszavazást kezdeményez az ügyben.

Kétmilliárd saját forrásból a 3-as metró felújításának terveire

Erről a késedelmek elkerülése érdekében - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott javaslat szerint azért, hogy a rekonstrukció tervezett véghatáridejét tartani tudják, a kiviteli tervek elkészítéséhez, valamint a műszaki előkészítési, szakértői feladatokhoz szükséges pénzt fővárosi forrásból szükséges megelőlegezni. Ezek várható költsége nettó kétmilliárd forint, amelyet a fővárosi önkormányzat a 2016-os költségvetése terhére saját forrásból biztosít.

Jóváhagyták a Dagály Strandfürdő átadásáról szóló megállapodást

A közgyűlés szerdán jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek alapján a budapesti strandfürdőt térítésmentesen adják állami tulajdonba. A testület szeptember 30-án döntött arról, hogy a Dagály Strandfürdőt térítésmentesen az állam tulajdonába kívánja adni azzal, hogy az ingatlan átadása közérdekű beruházás céljára szolgál. A 2017-es vizes világbajnokság központi helyszíne a Dagály uszoda lesz. A közgyűlés akkori döntésével elviekben támogatta, hogy a BKV adósságállományának átvállalásával, a fővárosi közösségi közlekedés működési forráshiányának, illetve a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásának biztosításával összefüggésben, az állami közfeladat-ellátás elősegítése céljából kért több ingatlant - köztük a Dagály Strandfürdőt - átadják az állam részére. A képviselők most 20 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Gy. Németh Erzsébet (DK) és Horváth Csaba (MSZP) is sajnálatát fejezte ki, hogy a fürdő a BKV hosszú távú finanszírozásának megoldása nélkül kerül az államhoz. Tarlós István főpolgármester erre válaszolva azt mondta, a BKV hosszú távú finanszírozása körül egy 26 éve tartó bohózat folytatódik jelenleg is, amit teljesen érthetetlennek tart.

Téli hajléktalanszálló nyílhat a XI. kerületben

A célra egy több mint háromszáz négyzetméteres ingatlanrészt biztosít a főváros térítésmentesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A Rimaszombati úton található ingatlan 340 négyzetméteres földszinti része 2016. április 30-ig a szeretetszolgálat ingyenesen használatába kerül.

A közgyűlés döntött arról is, hogy újabb temetőkben szednek autóbehajtási díjat.

Az érdekképviselet azt állítja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megtiltja az ügyintézőknek, hogy egyes, pontosan megnevezett vállalkozók autóit szemlére bocsássák, így tartva őket távol a megélhetési lehetőségüktől. A szakszervezet szerint a BKK "illegális feketelistája" huszonhét céget, körülbelül ezer munkavállalót érint hátrányosan, és másfél-két hónapja létezik.