;

Tudomány;globális felmelegedés;Noé bárkája;Bryan Clarke;állatfajok;

A korallzátonyok 2050-ig elpusztulhatnak FOTÓ: EP/THINKSTOCK

- Modern Noé bárkája

Ambiciózus program létrehozni egy modern Noé bárkáját, hogy növények, állatok megmeneküljenek a kihalástól. Mint az Ószövetségben, csakhogy most nem a tengeren hánykolódó hatalmas hajóról van szó, hanem nagy fagyasztókról, amelyek a globális felmelegedés hatásait vannak hivatva kivédeni.

A programot, amely a Frozen Ark (Fagyott Bárka) elnevezést kapta, egy nottinghami házaspár Bryan Clarke és felesége, Ann találták ki, hogy elkerülhető legyen a túlmelegedés által bekövetkező új tömeges pusztulás. 2005-ben létrehoztak egy tudományos laboratóriumot, ahol lefagyasztják a kihalás útjára került fajok DNS-ét és sejtjeit, hogy biztosítsák túlélésüket arra az esetre, ha egy kataklizma elhozná a Földre a hatodik tömeges pusztulást.

A programban résztvevő kutatók a veszélyeztetett fajoktól szövetmintákat vesznek, amelyeket azután rendkívül alacsony hőmérsékleten tárolnak. A tervek szerint hímivarsejteket is gyűjtenének az állatoktól, így a mintákat akár klónozásra is fel lehet használni a jövőben, bár ez nem elsődleges célja a programnak. A szövetekből akár százezer év múlva is kinyerhető ép DNS. A laboratóriummal világszerte 22 intézmény, köztük állatkertek, egyetemek, kutató központok működnek együtt.

Mára összegyűjtötték 5 500 különböző faj 48 ezer példányának genetikai örökségét. Ann Clarke szerint a jövő generációinak kell dönteniük arról, hogy mit keltenek majd életre, de ha mi nem őrzünk meg semmit, nem lesz lehetőségük semmiféle választásra. A Frozen Ark egyik adminisztrátora, Ed Louis professzor elmondta, hogy sokan ellenzik a programot, legjobban az állatvédők, akik szerint minden erőfeszítést a veszélyeztetett fajok megóvására kellene fordítani. Mi nem az ő tevékenységüket akarjuk felváltani, hanem “biztonsági mentést” adni nekik egy faj kihalásának esetére – tette hozzá.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező harminc évben az ismert emlősfajok negyede, valamint a madárfajok tizede eltűnik a Föld színéről. Kihalásuk elsősorban a klímaváltozással és az élőhelyek elvesztésével magyarázható. Az emberi tevékenység és az általános felmelegedés hatása különösen drámai az óceánokban. Előrejelzések szerint a tengeri fajok 25 százalékának élőhelyéül szolgáló korallzátonyok 2050-ig elpusztulhatnak. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a kétéltűek mintegy 41, az emlősök 26 százalékát fenyegeti kihalás.

Veszélyben vannak kevésbé népszerű és látványos állatfajok, így rovarok, pókok, férgek is. Körülbelül tízezer állatfaj áll közel a kihaláshoz, miközben vajmi keveset tudunk az élővilágban betöltött szerepükről. Eltűnésükkel űrt hagynak maguk után, és az utolsó egyed kihalásával több millió év során összegyűlt tudás, információ vész el.

Államtitkári cunami sodorta el az egészségügy országos szervezeteinek több vezetőjét, de ettől még nem látszik jobban, hogy lesz-e érdemi javulás az ellátásban. Az ellenzék szerint az ötletelgetést most sem követi cselekvés az ágazatban.