Létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél, de ez nem szúrt szemet a felügyeletnek és az mindent rendben talált - írta tegnapi blogjában Pápa Levente. Az Együtt alelnöke kétségbeejtőnek tartja, hogy ez a részlet, holott a vizsgálat 2013-ban volt, csak most a Quaestor-károsultak kérdéseire adott jegybanki válaszokból derül ki. A politikus felteszi a kérdést: "Mi más szúrna szemet bármilyen felületes vizsgálatnak is, ha nem az, hogy találnak egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát? Ki tart 135 milliárd forintot egy brókercégnél? És az elképzelhető, hogy ha lenne is ilyen ember, az nem egy ismert személy lenne? Nevetséges. Komolyan üzenem a felügyeletnek, hogy ha jön szembe egy négy méter magas ember, akkor kezdjenek el gyanakodni, hogy az nem egy ember, négy méter magas ember nincs, 135 milliárd forintos brókerszámla nincs" - írta a tőkepiaci gyakorlatot belülről is jól ismerő, ellenzéki szakpolitikus.
Ennek kapcsán érdemes szó szerint is idézni az MNB-nek a Quaestor-károsultak számára küldött válaszából: „A megállapítások alapján a QÉP (Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.) a ’90-es évek vége óta szisztematikusan megkárosította ügyfeleit, azaz számukra nem létező értékpapírokat „értékesített”. A hiány mértéke fokozatosan növekedett, és így érte el a vizsgálat időpontjára (2015 március) a körülbelül 150 milliárd forintot. A korábbi ügyfeleknek a nem létező, fiktív értékpapírjaik visszaváltásakor a QÉP az új ügyfelek befizetéseit használta fel, így korábban a likviditás látszatát fenn tudta tartani. A QÉP is egy fiktív, úgynevezett egyenlegező ügyfélszámlát vezetett, és ezen tartotta nyilván az ügyfelektől hosszú évek során „ellopott” pénzt, értékpapírokat. A vizsgálat során elhozott informatikai állományban ezen fiktív ügyfélszámla fellelhető volt.”
Ezt követően a jelenleg már az MNB keretei között - saját szóhasználatával élve - fogyasztóvédelmi hatóságként működő egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) tolja rá a felelősséget a jegybank, amikor a károsultaknak írt levelükben ezt írják: „Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél a visszaéléseket, e társaságnál 2013-ban végzett utoljára átfogó prudenciális (körültekintő a szerk.) felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több, mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni.”
Majd a jelentést továbbolvasva kiderül, hogy az 1990-es évek óta folyt ez a gyakorlat, amiről Pápa Levente lapunknak azt mondta, hogy ez egy színtiszta piramisjáték volt. A felvett hitel lejáró részeit mindig új, de már nagyobb összegű hitel kibocsátásával fedezte a kölcsönfelvevő. A kölcsönvett pénzeket közben persze eltüntette. Vagyis elismerte a jegybank, hogy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet nem tudott leleplezni egy évtizedek óta folytatott piramisjátékot, amit idén egy tavaszi nap délelőttjén megoldott. És ezek után azt állítja a jegybank, hogy neki nincsen felelőssége az ügyben, és minden vezető a helyén maradhat… - tette hozzá Pápa Levente.
Mint ismeretes a brókercég a piacinál magasabb hozamokat ígért a befektetőknek. Ugyanakkor soha nem volt vége a felvett hiteleknek, amelyek mindig megújítottak, mégpedig egyre nagyobb volumenben. Elvileg hosszú-távú, illikvid (nem mobilizálható, ugyanis lekötött) befektetéseket valósítottak meg belőle, de csak papíron, a valóságban - ma már tudjuk - semmit.