Schengen a legfontosabb európai vívmány, amit mindenáron meg kell őrizni – halljuk naponta már lassan fél éve, a kerítésépítés ötletének kipattanásától máig. A kormány óriási erőkkel harcol a kötelező kvóták ellen – már majdnem egymillióan írták alá a bevezetésük ellen fogalmazott íveket ilyen-olyan okokból és sokszor félinformációk, rémhírek hatására. Az Európai Bizottság ugyanis szeretné, ha a pár országban lecsapódó menekültáradat megoszlana a 28 tagország között – ennek megvalósítása persze számtalan kérdést vet fel, de tény, Svédország, Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia aránytalanul sok menekültet kénytelen befogadni. Magyarország tűzzel-vassal küzd a kötelező kvóták, vagyis a menekültek szétosztása ellen, ugyanakkor mindent megtesz Schengen életben maradásáért.
Most ez a két törekvés, úgy tűnik, összeegyeztethetetlen lesz. Hollandia pénzügyminisztere, Jeroen Dijsselbloem úgy látja, ha egyes tagállamok nem fogadják el a kötelező kvóták ötletét, egy mini-Schengeni zónát kell kialakítani. Ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg menekült beáramlását, mondja a holland miniszter. Az uniónak meg kell erősíteni az uniós külső határokat, és a tagországoknak forrásokat kell biztosítani a libanoni és törökországi menekülttáborok fenntartására. "Ha nem erősítjük meg a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini-schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk", tért vissza Dijsselbloem egy egyre gyakrabban felmerülő ötlethez, ami végképp külön szigetekre osztaná az amúgy is megosztott EU-t.
Az eredeti cikket itt olvashatja.
