Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő kemény szavakkal minősítette Lázár János neki adott válaszát hétfőn a Parlamentben. Számtalan cikk és interjú jelent meg ezzel kapcsolatban, melyekből éppen csak a lényeg nem derült ki. Mi is történt valójában? Gőgös Zoltán szóhasználatával lehet vitatkozni, de mondanivalója lényegével nemigen. Ez a lázári válasz ugyanis esszenciája a „habonyi műhelyekből” kikerült kormányzati stílusnak és módszernek, mely elfogadhatatlan, és veszélyezteti az alkotmányos rendet. A kormány tagjai ugyanis szerepzavarban vannak, teljességgel megfeledkeztek arról, hogy hol a helyük a magyar államszerkezet alá és fölérendeltségi viszonyaiban. Magyarország Alaptörvénye ugyanis úgy rendelkezik, a 18. cikk (4) pontjában, hogy „A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek…” Sok minden következik ebből, de legfőképp az, hogy a parlamenti képviselők pártállásuktól függetlenül felettesei a kormány tagjainak, kérdéseiket nem viccelheti el, nem minősítheti, nem alázhatja meg őket – hanem köteles érdemi választ adni. Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő 2015. november 23-án a Magyar Országgyűlésben a Mezőhegyesi Ménesbirtok jövőjéről kérdezett, és szóvá tette, hogy Lázár János nem ment el az előző napi demonstrációra. Hogyan képzelik a gazdaságot, terveznek-e olyan intézkedéseket, ami a mostani agrárkultúrát át tudja menteni? Milyen módon tartható meg négyszáz munkahely? Ez volt a kérdés lényege. Lázár János miniszter „válasza” mélységesen elgondolkoztató, a feltett kérdésekre egyetlen érdemi választ sem adott! Válaszadás helyett a kérdezőt igyekezett földbe döngölni „szellemes fordulatokkal”, vádaskodással, lejáratással – megfeledkezve arról, hogy a képviselő a választók akaratából a feladatát teljesíti. Egyenesen döbbenetes, hogy válaszadás helyett az állami gazdaság privatizációját felemlegetve döngöli a földbe a képviselőt, megfeledkezve arról, hogy éppen a Fidesz kormány nevéhez fűződik 12 állami gazdaság „piszkos” privatizációja, mely súlyos vagyonvesztést okozott a magyar államnak. Arról is megfeledkezik Lázár a nagy hevében, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok privatizációjának idején ők is ott ültek a Parlamentben, és egyetlen szót sem szóltak a privatizáció ellen… Hogy is szólhattak volna a „piszkos 12-vel" a hátuk mögött? Lázár a 8000 hektáros „megagazdaság”, a nagybirtok ellen beszél megfeledkezve arról, hogy a Fidesz kormány holdudvarába tartozó, általuk „nemzeti tőkeként" emlegetett milliárdosoknak 9000-től 28 ezer hektárig terjedő birtokaik vannak állami földeken – 580 forintos bérleti díjért. Végül megoldásként foghegyről odavetette, hogy majd „mi itt létrehozunk egy 2200 ha-os céget, amiben foglalkoztatni fogjuk ezt a 400 embert”. Szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki belássa, ha 2200 hektárra csökkentek egy gazdaságot, nem lehet ugyanannyi embernek munkát adni, mint a 8000 hektáron. És ahhoz sem kell szakembernek lenni, hogy belássuk, hogy egy szétvert gazdaság már soha nem lesz az, ami volt. Sajnos a rendszerváltás óta láttunk éppen elég példát rá. Lázár miniszter válasza tehát dekódolva az volt, hogy: „5800 hektárt odaadunk a haveroknak kvázi ingyen, és ennek a bárgyú népnek meg beadjuk, hogy ez így rendben van. Az, hogy mi lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok felbecsülhetetlen szakmai értékeivel, mi lesz a várossal, mi lesz az emberekkel – kit érdekel? Ebben a zsákmányszerzésben egyedül Gőgös képviselő akadályozhatna meg minket, ezért hát lealázzuk, földbedöngöljük.”
