Nemtelen támadás érte a rendőrség és a Hajdu János vezette Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársait - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a TEK által végrehajtott hétvégi elfogásról pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: reményei szerint mindez tudatlanságból ered. A miniszter ezzel indokolta rendhagyó sajtótájékoztatóját, hangsúlyozva: folyamatban levő büntetőeljárásról a tárca irányítása alá tartozó rendőrség tartózkodott eddig nyilatkozni, mert nem akarta befolyásolni a büntetőeljárást, az elkövetőket, a gyanúsítottakat és a tanúkat sem. Idézte Hajdu János TEK-főigazgató nyilatkozatát, amelyben azt mondta: "...két különböző esetről van szó, időben és térben is különbözik a két eset egymástól. (...) Ez idáig semmi nem bizonyítja, hogy a két ügy között kapcsolat van". A miniszter szerint ennek ellenére a sajtóban összemosták a két ügyet, "habot vertek körülötte", félre akarták tájékoztatni a közvéleményt. Pintér leszögezte: sikeres, eredményes rendőri tevékenység volt, amelyet a TEK végrehajtott.
Bemutattak olyan eszközöket, amilyenek a főváros felé tartó Fiat Tipóban hatástalanítás nélkül hevertek. A belügyminiszter hangsúlyozta: pontos volt az autó szállítmányáról az információ. Ráadásul ezt egy nappal azután kapta a TEK, hogy információja volt arról, az ország védett vezetői közül valaki ellen támadást akarnak végrehajtani. A kocsiból instabil anyagokat foglaltak le, amelyek több évtizedig voltak a földben. Pintér szerint a döntés egyszerű volt: meg kellett akadályozni, hogy a kocsi a főváros területére érkezzen és akarva-akaratlanul olyan veszélyhelyzetet idézzen elő, amelyben több ember meghalhat, megsérülhet. Helyes, következetes, szakszerű volt a TEK cselekedete - jelentette ki.
A másik hétvégi akcióról, amelyben két embert fogtak el, azt mondta: a védett személyekkel kapcsolatos információgyűjtés során jutottak el hozzájuk. Operatív eszközöket használtak - mondta a miniszter, és idézte a gyanúsítottakat: "meg kell győzni a mostani vezetőket, hogy adják fel a hatalmukat. A meggyőzés lehet persze egy darab ólom formájában, a fejbe", "végre fegyvert fogunk, kinyírják az összes rohadék alacsonyrendű génhulladékot maguk közül, együtt a kormányokkal, akik ma hatalmon vannak". Hozzátette: "bizonyos szóösszetétel után, amelyik a kivégzésekről szól, elmondják, hogy azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bűnözők és hazaárulók és kivégzendők". A "forradalom eszközének" tartja magát valaki, aki sorozatlövő fegyverekkel, jelentős lőszermennyiséggel, hangtompítóval felszerelve indul "egy kiszámíthatatlan útra" a fővárosban - jellemezte a helyzetet a miniszter. Pintér egyértelműnek nevezte, hogy a két ügy közötti összefüggést vizsgálni kell, bár most úgy tűnik, nincs összefüggés közöttük.
A belügyminiszter úgy fogalmazott: 1991-ben elhatározták, hogy pártsemleges rendőrséget csinálnak, ezt ő élethivatásának tartja, és azt kérte: a pártpolitikusok a továbbiakban tartózkodjanak attól, hogy politikát csináljanak a rendőri tevékenységből, mert így lesz biztonságban Magyarország.
Közszemlére tett fegyverek: Pintér Sándor megvédte a TEK-et FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Tasnádi László, a tárca rendészeti államtitkára a sajtótájékoztatón azt mondta: kormánytagot akart "kivégezni" a hétvégén elfogott, azóta előzetes letartóztatásba helyezett két férfi. A szélsőséges nézeteket valló gyanúsítottak egy laza szerveződésű, "hadsereg" elnevezésű csoporthoz tartoztak - ismertette. Az államtitkár azt mondta: kérdéses számára, miért nem került előzetes letartóztatásba az a négy ember, aki autóval a robbanásveszélyes eszközöket szállított a fővárosba, de tiszteletben tartják a bíróság döntését. Egyelőre csak egy előzetes szakértői vélemény áll rendelkezésre, a végleges karácsony környékére várható. Szerinte ezzel magyarázható, hogy a bíróság a szabadlábra helyezés mellett döntött.
Kizárásos alapon csak Orbán Viktor életére törhettek azok az elfogott személyek, akikről a TEK már az első közleményben azt állította: „kiemelten védett személyek biztonsága érdekében bevezetett operatív intézkedések során" vették őket őrizetbe. Ám a „kiemelten védett személy” fogalmát nem ismeri a magyar jog. „A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről” szóló, utoljára az idén március 31-én módosított 1996-os kormányrendelet a „védett személy” és a „nemzetközileg védett személy” fogalmát használja - utóbbi kategória a külföldi politikusokra, államfőkre, uralkodókra vonatkozik. A rendelet mellékletében rögzíti továbbá az „állandó személyvédelemben részesülő személyek” körét. Ide tartozik a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész. (A parlament elnöke is ebbe a körbe tartozott, de őt, mivel a „házőrség” védi – és nem a TEK vagy a Készenléti Rendőrség – ez a rendelet nem sorolja fel.) Az öt személy közül a TEK a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt védi, az AB-elnök, a Kúria elnöke és a köztársasági elnök védelme a készenlétiek feladata. Vélhetően erre az állandó védelemben részesített személyi körre utalt a TEK, illetve Pintér Sándor és Tasnádi László. Márpedig, ha összevetjük ezt az információt az „állandó személyvédelemben részesülő személyek” körével, akkor kiderül: csak Orbán Viktor jöhet szóba, hiszen ő az egyetlen kormánytag az öt (a házelnökkel együtt hat) állandó védelemben részesített személy között. Ugyanakkor a Pintér által idézett szöveg arra utal, hogy a két – a szélsőjobbal összefüggésbe hozott - férfi nem konkrétan egy kormánytag, vagy kormánytagok „kivégzését” tervezte, hanem arról beszélt, hogy az ország vezetői megérettek a „kivégzésre”, hazaárulók és ezért kivégzendők. Vagyis, bár nyilvánvalóan törvényellenes, ha valaki felfegyverkezve az ország vezetőinek „kivégzéséről” beszél, ha csak általánosságban is, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a két ember konkrétan Orbán vagy más kormánytag életére tört volna.
Elfogadhatatlan, érthetetlen Molnár Zsolt szerint, miért kellett két napot várni arra, hogy végre megszólaljon a TEK. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke arra figyelmeztetett, nagyon sok nyitott kérdés maradt vasárnap elfogott két magyar és a két magyar nemzetiségű szlovák állampolgár ügyében, akik szabadlábon védekezhetnek. Egyikük előzetes letartóztatását is kezdeményezte az ügyészség, a bíróság viszont ezt elutasította. Máig nem derült ki, mit mérlegelt a bíróság, a négy embernek mi volt a szándéka, mi történ valójában. A párizsi terrorakciók után csak szigorúan a tényekre alapozva szabad az üggyel kapcsolatban nyilvánosság elé állni - fogalmazott lapunknak Molnár.
