Bakondi György leszögezte: amíg a tömeges illegális migrációra meg nem születik valamilyen megoldás, illetőleg mindaddig, amíg a terrorista sejteket föl nem számolják, és meg nem szűnik a terrorfenyegetettség, addig ezek az intézkedések biztos, hogy érvényben maradnak.
Az eddigi intézkedésekről szólva hangsúlyozta: fontos volt a kerítés építése, de fontos volt a jogszabályváltoztatás is, azért, hogy aki nem a legális határátkelőn, hanem a kerítésnél akar Magyarország területére belépni engedély nélkül, az tudja, hogy ezért büntetés jár.
Ezzel együtt szigorították az embercsempészest büntetési tételét - tette hozzá, megjegyezve: jelenleg is 1640 embercsempész ellen folyik büntetőeljárás, ami "borzasztóan magas", mert korábban évente 400-500 szokott lenni.
A főtanácsadó, fontosnak nevezte azt is, hogy a határok védelmét megfelelő létszámú élő erővel tudják ellátni. E tekintetben példaértékűnek nevezte a V4 országok együttműködését, amelynek keretében az Európai Unióban egyedülálló módon a V4 országok közösen, lengyel, cseh és szlovák határrendészek a magyar rendőrség és a honvédség erőivel együtt őrzik a magyar államhatárt.
Witzmann Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője közölte: a magyar emberek nem kérnek a betelepítési kvótákból, ez az egyre gyarapodó aláírásokból is kitűnik. Hozzátette: választókerületében a bevándorlási kvóta elleni aláírásgyűjtő ívet több mint 13 ezren írták alá.
Az Európában kialakult áldatlan állapotok, a migránsváltság, és ez az egész lehetetlen helyzet óriási terhet ró a kontinensre, gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is, és ezért a felelősök elsősorban az európai uniós vezetők - jelentette ki a kormánypárti politikus.
Úgy fogalmazott: "a betelepítési kvóták bevezetésének a terve nem csupán egy hiba, hanem egyfajta bátorítás és meghívó is a migránsok számára - a bevándorlók és az embercsempészek számára egyaránt -, és növeli a veszélyt is, hiszen így akár terroristák és bűnözők is nagyszámban a kontinensre érkezhetnek".
