Az ítélőtábla - helybenhagyva az elsőfokú bíróság döntését - eltiltotta a politikust a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy a hajdú-bihari megyei napilapban tizenöt napon belül, a saját költségén nyilatkozattal szolgáltasson elégtételt a felperesnek. Az új polgári törvénykönyv rendelkezései alapján Mohácsi László százezer forint sérelemdíjat is köteles megfizetni a felperes magánszemélynek. Kötelezték az alperest arra is, hogy tizenöt napon belül fizessen meg 15 ezer forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak 48 ezer forint le nem rótt illetéket - tájékoztatta az ítélethirdetés után a táblabíróság szóvivője.
Fórizs Ildikó hozzátette: az ítélőtábla nem találta alaposnak az alperes fellebbezését - amely a kereset elutasítására és az eljárás megszüntetésére irányult -, és a polgári jogban új intézményként megjelölt gyűlöletbeszéddel kapcsolatban osztotta az első fokú bíróság álláspontját. A tábla szerint is alkalmas az alperes szóhasználata egy konkrét közösség és azon keresztül tagjai személyiségi jogainak megsértésére.
Első fokon a Debreceni Törvényszék 2015 szeptemberében kimondta, hogy Mohácsi László, a Jobbik hajdú-bihari önkormányzati képviselője személyiségi jogokat sértett, amikor megyei közgyűlési felszólalásában a cigányság deportálásáról beszélt. Az alperes megsértette a felperes emberi méltósághoz, becsülethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jogait, amikor közgyűlési felszólalásában - utalva a miniszterelnök szavaira, amelyek szerint a cigányok Európa rejtett erőforrásai - úgy fogalmazott: "akkor lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak".
A felperes képviseletét ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvédje, Amman Zsuzsanna az ítélet kihirdetése utáni nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a jogerős ítélet visszatartó hatású lesz, és a jövőben a közszereplők, a politikusok, a döntéshozók tartózkodnak a személyiségi jogokat sértő megnyilvánulásoktól. "Elfogadhatatlan, hogy helyi vagy országos, illetve megyei vezető politikusok a kettős beszéddel vagy a nyíltan uszító és gyűlöletkeltő megnyilvánulásaikkal erősítsék a társadalomban még mindig tapasztalható cigányellenességet" - mondta az ügyvéd. Az ítéletre utalva hozzátette: azok, akik hasonló kijelentéseket tettek és tesznek, nemcsak erkölcsi szempontok, hanem a törvény szerint is méltatlanná váltak választott tisztségük betöltésére.