Napjainkban elterjedni látszik az a szemlélet, mely szerint minden mesterségesen előállított élelmiszeradalék káros a szervezetre. Az úgynevezett „E számok” így egyre több embert aggasztanak, sokan attól félnek, hogy ha egy termék ismertetőjén sok ilyen betűt látnak, akkor előbb-utóbb valamilyen betegséget kapnak. „Az átlagfogyasztók számára nem mindegy, hogy az adott ételnek milyen az íze, milyen az illata, s hogy az egyáltalán miből készült” – kezdte a Magyar Tudomány Ünnepén tartott élőadását Lugasi Andrea táplálkozástudományi és élelmiszer-biztonsági szakértő.
A szakember szerint azzal azonban már kevesen vannak tisztában, hogy nem minden mérgező, amit laboratóriumokban állítanak elő, vagy hogy a természetes anyagok is lehetnek károsak a szervezetre. „Gondoljunk csak a természetben előforduló gyilkos galócára vagy a különböző gyógynövényekre, amelyek fogyasztásakor az emberi szervezetben – gyakran a bevitt mennyiség függvényében – gyógyító vagy mérgező folyamatokat indíthatnak el” – mondta. Rávilágított: az élelmiszerek csomagolása épp úgy tartalmazhat káros anyagokat, mint az ételek maguk, igaz, a csomagolások egészségkárosító hatásainak megfékezésére már léteznek törekvések.
Fontos leszögezni viszont, hogy az „E számok” csupán az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékanyagok kódjait jelentik. A számozás az International Numbering Systemet (INS) követik, amit egy bizottság állapít meg. Eszerint az E számok – mondta a szakember - ételszínezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, vagy éppen édesítőszereket jelölnek. Az ilyen vegyületek előállítóira pedig komoly jogszabályok vonatkoznak, az adalékok előállításáról – ha azokat élelmiszerekben akarják felhasználni - kutatást kell végezniük. Kísérleteik során így pontosan meg kell határozniuk
* a kiegészítő anyag fizikai és kémiai tulajdonságait,
* az adott anyag kinyerési eljárását (természetes anyagból vonják ki, vagy szintetikusan állítják elő),
* a laboratóriumi szennyeződés szintjét,
* az adott élelmiszer kiegészítő élelmiszerbeli funkcióját,
* valamint az adalékanyag élelmiszerhez adott mennyiségét.
A legfontosabb, s ezt a szakember előadásában is kiemelte, hogy megállapítsák a biológiai és toxikológiai paramétereket. A termék előállítóinak tisztában kell ugyanis lenniük azzal, hogy a mesterséges anyagok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Vagyis, hogy azok a fogyasztás során felszívódnak, esetleg kiürülnek, vagy éppen a felhasználó véráramába kerülnek-e. Ezekre a tulajdonságokra állatkísérletek során derül fény, az eredményeket a kutatók pedig minden esetben feljegyezik. A dokumentációkat később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságához küldik értékelésre. „Hazánkban ugyanis az adalékok felhasználhatóságáról kizárólag az igazgatóság dönthet” – hívta fel a figyelmet Lugasi.
A szakember szerint ebből adódóan az E számoktól egyáltalán nem kell megijedni, hiszen ezek az összetevők minden esetben ellenőrzésre kerülnek. Ha valaki ennek ellenére mégis szkeptikus a jelölésekkel szemben, annak azt tanácsolja, hogy legyen tudatos, és próbáljon minél több információt megtudni az élelmiszer kiegészítőkkel kapcsolatban.
Megnyílt az eslő noPack bolt Budaörsön
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, több nyugat-európai országhoz hasonlóan, ősszel Magyarországon is megjelent egy új élelmiszerforgalmazó szemlélet, a csomagolásmentes árusítás. Ennek első hazai képviselője a Budaörsön megnyílt noPack. Az üzlet létrehozását elsősorban az motiválta, hogy hogy évente csaknem kétmillió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami fejenként 180 kilogramm kidobott ételt jelent. Ez a tendencia pedig a csomagoló anyagoknál is megfigyelhető, hihetetlen mértékű fölösleges szemét keletkezik ugyanis azzal, hogy a cégek és a vásárlók mindent aprólékosan becsomagolnak káros műanyag dobozokba, nejlonzacskókba, eldobható műanyag flakonokba. Ezeket később kidobják, így az anyagok nem kerülnek újrahasznosításra, lebomlásuk pedig hosszú időt vesz igénybe. Ráadásul rengeteg mérgező anyag is a talajba, vizekbe, vagy a légkörbe jut ez alatt.
A toxinok a szántóföldön támadnak
Veszély nem csak a laboratóriumi előállítás során, hanem már a termőföldeken is leselkedhet egyes termékekre - állítja Mesterházy Ákos agrármérnök. Szerinte hazánkban a terményekre leginkább a toxin gombák vannak veszéllyel, igaz felhalmozódó mérgező anyagok mennyiségét a búza- és kukoricafajták ellenálló képessége szabályozza. Ennek következtében a termesztett kukorica- és búzafajták többsége még fogékony ugyan a fertőzésre, de az ellenállóbbak száma és termőterületek ma már jól érzékelhetően növekszenek.
Mesterházy szerint a járványok megelőzése nemzetgazdasági szinten kiváló beruházás lehetne. Ennek jegyében a forgalomban lévő, fogékony fajták köztermesztésből való minél gyorsabb kivonását, valamint a hatékonyabb gombaölő szerek elterjesztését szorgalmazná. „Mai tudásunkkal és technológiánkkal a járványos években elszenvedett veszteségek ezzel a jövőben lényegesen csökkenthetők lennének” – indokolta álláspontját. A toxintermelő gombák óriási veszteségeket okoznak a gabonatermesztőknek, becslések szerint egy olyan súlyos járvány, mint amilyen a 2014-es magyarországi kukoricacsőpenész-fertőzés volt, nagyon komoly anyagi kárt is okozhat a gazdaság számára.