Jobbikos kezdeményezésre tartottak antikorrupciós vitanapot az Országgyűlésben, ahol Tóbiás József, az MSZP egyik vezérszónoka arra figyelmeztetett, hogy állami szintűvé vált a korrupció. A pártelnök-frakcióvezető kifejtette: az elmúlt 25 évben minden kormánynak volt 1-2 ügye, de most jogszabályi szintre emelték azokat. Példaként hozta, hogy átalakították a szerencsejáték-piacot, ami most magánkézben összpontosul, s a trafikmutyit is törvénnyel tették legálissá, a közbeszerzések több mint felét nyílt pályázat nélkül bonyolítják, s naponta több gyanús eset kerül napvilágra, mint az elmúlt 20 évben.
A mai ellenzék van tele korrupciós ügyekkel - mondták ezzel szemben a kormány képviselői a vitanapon, Kontrát Károly belügyi, Völner Pál igazságügyi és Tállai András nemzetgazdasági államtitkárok ugyanis azonos kottából olvasták fel az ellenzéki pártok, elsősorban az MSZP és a Jobbik "vádiratát". Szerintük ezek a pártok tehetnek arról, ha egyáltalán van Magyarországon korrupció, ami ugye 2010 óta nincs is. Ezzel az ellentmondással érvelt Németh Szilárd is, a Fidesz vezérszónoka ugyanis az egész vitanapot úgy jellemezte: a korrupció bugyrában összefonódott ellenzékiek alaptalanul és gátlástalanul kívánják rágalmazni a kormányfőt, a kormányt és a Fideszt, hogy saját korrupciós ügyeikről eltereljék a figyelmet. Értékelése szerint az ellenzéket a kormányzati sikerek zavarják, melyek közé sorolta a rezsicsökkentést, a migrációs helyzet kezelését, a magyar földművesek helyzetbe hozását és a bűnözés visszaszorítását.
Erre reagálva Az MSZP másik vezérszónoka, Bárándy Gergely szerint az állam működési alapja a korrupció, érdekeknek megfelelően hoznak törvényeket, tönkretesznek egy szektort, majd monopóliumként átadják valakinek. Kiemelte: ma a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem üldözi, hanem hitelesíti a korrupciót, az ügyészség részre hajló, az Állami Számvevőszéket - mely hétfői összefoglalójában is dicsérte a korrupcióellenes lépéseket - és a Magyar Nemzeti Bankot volt fideszes politikus vezeti és az Alkotmánybíróságnak is szinte csak Fidesz által megválasztott tagja van. Felvetette, hol van ehhez képest az olasz vagy az amerikai maffia. Szerinte itt maga a miniszterelnök a keresztapa, sok rokonnal a kormányban és helyi szinten.
A jobbikos Vona Gábor szerint a korrupció és a migráció az a két súlyos probléma, amely maga alá temetheti az országot. Kijelentette: az antikorrupcióval kampányoló pártok kormányra kerülve maguk váltak a korrupció melegágyává. A Fidesz és az MSZP története szerinte ugyanakkor sokkal inkább hasonlít egy ócska maffiafilmhez, hiszen már ellenzékben is korruptak voltak, pártjukat is erre építették, azt üzenve az embereknek: az viszi valamire, aki lop. Korruptnak nevezte azt a miniszterelnököt, aki korrupt emberekkel veszi magát körbe, és feltette a kérdést: ki merné tűzbe tenni a kezét Andy Vajnáért, Habony Árpádért vagy Mészáros Lőrincért?
Eközben épp hétfőn került nyilvánosságra, hogy az Európa Tanács (ET) ismét a korrupcióellenes intézkedések megerősítését és a pártfinanszírozás jobb átláthatóságát szorgalmazza Magyarországon. Bár történt némi előrelépés a korrupció üldözése terén, a pártfinanszírozás Magyarországon továbbra is átláthatatlan, az utolsó, 2012-es felmérés óta nincs érdemi előrelépés - foglalható össze az ET GRECO (korrupcióellenes államok csoportja) nevű szervezetének új, kiegészítő jelentése Magyarországról. A testület utoljára 2012-ben vizsgálta Magyarország korrupció elleni intézkedéseit, akkor a pártfinanszírozás területén tíz általános jellegű ajánlást fogalmazott meg, melyek közül négyben semmi előrelépés nem történt, a pártok lényegében ma is ellenőrizetlenül és ellenőrizhetetlenül működnek hazánkban. Ám a szervezet által pozitívumként említett "intézkedések" is furcsák, hiszen a politikai pártok és alapítványaik könnyű azonosíthatóságát és naprakész adataik elérhetőségét célzó 2011-es civiltörvény korántsem rendezte megnyugtatóan a kérdést, a pártok gazdálkodásának szabályozó törvényt pedig a sarkalatos körben tartotta a kormány, s noha megvolt a kétharmados többsége a szabályok módosítására, nem tette azt meg. Mindezek fényében pikáns, hogy a magyar hatóságok ma már úgy nyilatkoztak e kérdésben: bizonyos pártfinanszírozási ajánlások tekintetében azért nincs előrelépés, mert szinte valamennyi releváns törvény módosítása kétharmados országgyűlési többséget igényel, és a politikai pártok közötti még nem sikerült ezen széles konszenzust elérni.