Gyors döntésekre volt kényszerítve a görög kormány azután, hogy a hét elején megállapodott a hitelezőkkel. Csütörtökön el kellett fogadni a szükséges megszorításokat, hogy pénteken zöld utat adhassanak az euróövezet pénzügyminiszterei a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomag újabb, kétmilliárd eurós hitelrészletének kifizetésére, felszabadítson továbbá 10 milliárd eurót a bankrendszer feltőkésítésére.
Az intézkedések aligha népszerűek a lakosság körében, hiszen egyebek mellett adót vetnek ki a borra, ez literenként 20 cent. Igaz, a kormány ennek eredetileg a dupláját akarta. Emelték a szerencsejátékra kivetett adókat is, viszont ez utóbbi elfogadása lehetővé tette, hogy Ciprasz kormánya visszavonja azon sokak által bírált javaslatát, amely a magántanulók oktatásának megadóztatását célozta.
Eredetileg három képviselő ellenezte a törvényt, de egyikük még időben jelezte ellenvetéseit, s lemondott mandátumáról. Nem is akárkiről van szó, Gavriil Szakellaridiszről, a kormány előző szóvivőjéről, akinek a feladata az év első felében hónapokon át az volt, hogy – minden alap nélkül - azt hajtogassa: megállapodnak a hitelezőkkel. Erre azonban csak júliusban kerülhetett sor, amikor már kis híján összeomlott a bankrendszer. Szakellaridisz azonban megtette azt a szívességet, hogy minden posztjáról, így képviselői mandátumáról is lemondott, s a Sziriza sietve másik képviselőt jelölt a helyére Hrisztoforosz Vernardakisz reformügyi miniszter személyében.
Az ő ügyénél nagyobb fejtörést okozhatott Alekszisz Ciprasz számára, hogy két rebellis kormánypárti képviselő kitartott mandátuma mellett. Sztatisz Panagulisz, a Sziriza képviselője tartózkodott a szavazásnál, Nikosz Nikolopulosz, a Független Görögök (ANEL) részéről viszont a nem gombot nyomta meg, így mindkettőjüket automatikusan kizárták a kormánykoalíció képviselői közül. Ciprasz már korábban zéró toleranciát hirdetett meg az elhajló honatyákkal szemben.
A szavazást követően Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa a Twitteren kifejtette, hogy a szavazás fontos előrelépés Görögország életében.
A harmadik mentőcsomagból felszabaduló kétmilliárd euróra azért lenne szüksége a kormánynak, mert ekkora összeggel tartozik a magánszektornak. Azért is lenne fontos a pénz folyósítása, mert valamelyest ellensúlyozná a kormány népszerűtlen intézkedései, az adóemelések és a költségcsökkentések várható negatív hatásait.
Az Európai Központi Bank (EKB) nemrégiben nyilvánosságra hozott stressztesztjének eredményéből az derült ki, hogy a négy vezető görög banknak 14,4 milliárd eurós tőkeemelésre van szüksége. A túlélés a Piraeus Bank számára ígérkezik a legnehezebbnek, hiszen hitelei 57 százalékát sorolták a kockázatos kategóriába.
A csütörtöki szavazás akár azt is jelentheti, hogy Ciprasz elszámította magát, amikor eleve szűk többségre támaszkodó kormányt hívott életre. Arra számíthatott, hogy a népszerűtlen intézkedéseket az ellenzék is megszavazza, amint erre a júliusi megállapodás után, a szeptemberi parlamenti választásig többször példa is volt. Ciprasz a túlélést akkor épp az ellenzék képviselőinek köszönhette. A voksolást követően azonban az Új Demokrácia (ND), a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), valamint a szociáldemokrata To Potami is jelezte, nem hajlandóak többé elvinni a balhét Ciprasz helyett, s nem szavazzák meg a reformokat.