Október 28-i számukban Dr. Weltner János által Bérek és árak címmel írt olvasói leveléhez fűznék néhány gondolatot. Előbb-utóbb mindannyiunknak szembe kell nézni vele: öregszik és túlzott mértékben beteges a magyar társadalom. 2020-ra Magyarország lakosságának közel fele hatvan év feletti lesz, és a megbetegedések aránya pedig az EU országok átlagának kétszerese. Ez ellen tenni közös felelősségünk, akár állami, akár magánszolgáltatói részről. A hazai egészségügyben napi gyakorlat az orvoshiány és az egyre hosszabb várólisták. A magánbiztosítás havi 20-60 ezer forintos költségét sajnos tényleg nem mindenki tudja megengedni magának, de egyre többen szánnak erre, ha megtehetik. Ezt bizonyítja, hogy a nagyobb magán-egészségügyi szolgáltatók forgalma évről évre folyamatosan – akár évi 15-20 százalékkal – nő. A felmérések szerint a nagyvárosi középosztálybeliek jelentős része – 50-90 százaléka – már magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége. Azért, mert így az államinál gyorsabb diagnózist és ellátást kapnak. A piaci becslések szerint az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások már elérik a közkiadások 2-3 százalékát, ami évente 30-50 milliárd forintot jelenthet.
A magán egészségügyi szolgáltatásokat elsősorban azok veszik igénybe, akik számára fontos, hogy minél gyorsabban, minél magasabb színvonalú ellátásban részesüljenek. Például menedzserek, felsővezetők munkából való kiesése komoly anyagi veszteséget jelent a cégük számára. A multinacionális környezetben pedig egyre több ember számára elvárás, hogy ne csak itthon, de bárhol a világban megkaphassa ugyanazt az ellátást. Különösen fontos ez azok esetében, akik hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgoznak, de helyben nem rendelkeznek társadalombiztosítási számmal. A magán egészségbiztosítást választják azok is, akik felelősen előre terveznek, hiszen gyakorlatilag egy magánszolgáltatónál kért szűrővizsgálat egyszeri áráért kapja meg a biztosított a teljeskörű ellátást, amikor szüksége van rá. Így nem egy összegben szükséges kifizetni a drága kezeléseket, amit adott esetben valóban kevesen engedhetnének meg maguknak.