Maga a szerző, a töretlen munkabírással rendelkező, napjainkban 92 éves Randolph L. Braham, nem volt ennyire optimista. Már a kilencvenes évek elején figyelmeztetett a kedvezőtlen tendenciákra, az antiszemitizmus újraéledésére, politikai támogatására, a történelemhamisítók és a holokausztrelativizálók munkájára. Azóta a Horthy-rendszer ideológiáját, a „keresztény-nemzeti” magyar identitást alaptörvénybe foglalták Magyarországon, és megingott az a demokratikus rendszer, amelynek alapkövéül álmodta még Randolph L. Braham grandiózus művét Berend T. Iván a második kiadás előszavában.
Amiben nincs közmegegyezés
A Park Könyvkiadó gondozásában megjelenés előtt álló "A népirtás politikája" harmadik kiadása nemcsak történelemkönyv, amely emléket állít az embertelenség áldozatainak is azzal, hogy megörökíti sorsukat és dokumentálja a tényeket, hanem figyelmeztetés is Magyarország történelmének talán legsötétebb korszakára, hogy még egyszer ez ne fordulhasson elő. Az első kiadás megjelenése óta soha nem volt időszerűbb e korszakos mű újabb kiadása. Magyarországon 2014-ben nem sikerült a történelmi tényeket tükröző megemlékezést tartani a holokauszt 70. évfordulójára. Szomorú bizonyítéka ez annak, hogy történelmünk e sötét fejezete tekintetében ma sincs közmegegyezés, a mai napig nem sikerült társadalmi és politikai szinten feldolgozni az eseményeket és szembenézni a múlttal és a felelősséggel. Randolph L. Braham a tudomány eszközeivel igyekszik hozzájárulni ehhez, amikor új, frissített kiadásban is a magyar olvasók elé teszi a népirtás politikájának két vaskos kötetét.
A szerző kitartó munkájának, az általa létrehozott életműnek köszönhetően a magyar holokauszt a világ legjobban dokumentált népirtása. Braham professzor a megjelenés előtt álló új kiadás előszavában azt írja, hogy a harmadik kiadásnak „ugyanaz a célja, mint ami a korábbiaké is volt: a náci korszakban a magyar zsidóság pusztulásához vezető nagyszámú és összetett hazai és nemzetközi tényező tekintetében világos áttekintést nyújtani, és azok jobb megértéséhez hozzájárulni. Jelen kiadás ugyanakkor a magyar és a világtörténelem, illetve a nemzetközi politika összefüggéseiben veszi számba és elemzi mindazokat a történelmi, politikai, ideológiai és társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek a korszak főszereplőinek magatartását és politikáját meghatározták”.
A mű új, harmadik kiadása átdolgozott és bővített kiadást jelent. Braham professzor az első két kiadás megjelentetésével nem zárta le a kutatást, a tények gyűjtését és egybevetését, s munkájának a legutóbbi kiadás óta elért új eredményeivel is gazdagította a harmadik kiadást. Mint írja: „a holokauszt magyarországi fejezetét a korábbi kiadások előszavai már megfelelő módon ismertették.
Bőséges a forrásadat
Sok fejezet esetében azonban a tartalom alapos felülvizsgálata vált szükségessé. Különösen igaznak bizonyult ez azokra a fejezetekre nézve, amelyek a »végső megoldás« magyarországi megtervezésével és végrehajtásával ‒ a zsidók elszigetelésével, kifosztásával, összegyűjtésével, gettóba zárásával, koncentrálásával és deportálásával ‒ foglalkoznak.
A felülvizsgálatot ugyanakkor számos olyan tényező követelte meg, amely a második kiadás 1997-es megjelenése óta fokozottan előtérbe került. Ezek között megemlítendő, hogy néhány ténybeli és értelmezésbeli tévedést javítani kellett, továbbá a magyarországi és más helyen őrzött levéltári anyagok könnyebben hozzáférhetővé váltak, és számba kellett venni azon tudományos és irodalmi kiadványok özönét is, amelyek a kommunista rendszernek az 1980-as évek végén történt összeomlása óta megjelentek. Az újonnan felfedezett levéltári anyagoknak és a tudományos kiadványok lavinájának a kiaknázását megkönnyítette azoknak az értékes forrásmunkáknak az elérhetősége, amelyeket az elmúlt években a New York-i City University Graduate Centerének keretében működő Institute for Holocaust Studies égisze alatt adtak ki. Ezek között messze a leghasznosabbnak a magyarországi holokauszt többkötetes magyar és angol nyelvű enciklopédiájának (A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, illetve ennek angol nyelvű kiadása, a Geographical Encyclopedia of the Holocaust in Hungary) hivatkozásai bizonyultak, az átfogó, csaknem hatezer, jegyzettel ellátott, többnyelvű hivatkozást tartalmazó holokausztbibliográfia magyar és angol nyelvű kiadásai (A magyarországi holokauszt bibliográfiája, illetve ennek angol nyelvű kiadása, a Bibliography of the Holocaust in Hungary), továbbá a Budapesten megjelent Tanulmányok a holokausztról című, hatkötetes sorozat”.
A harmadik kiadásról a szerző azt mondja, hogy szerkezeti szempontból megegyezik az előzővel, de pontosította a hivatkozásokat, miután a források levéltári elhelyezése az évtizedek során megváltozott:
Tudományos alapmű
„Az egyik fő probléma, amellyel a munkálatok során szembetalálkoztam, azokhoz a változásokhoz kapcsolódott, amelyek a magyarországi országos és vidéki levéltárakban az 1989-es rendszerváltás óta végbementek. Számos levéltári állományt átadtak más levéltárnak vagy pedig átsoroltak. Jelen kiadásban igyekeztem a levéltári állományokat az új helyszínekre és besorolásokra hivatkozva megadni. Azokban az esetekben, amikor a források tekintetében a második kiadás megjelenése óta előállott változásokat képtelen voltam azonosítani, a régi hivatkozásaimat változatlanul hagytam.”
Randolph Braham gondot fordít arra, hogy a tudományos munkát megkönnyítse, éppen ezért hivatkozásai a források jelenlegi feltalálási helyére irányítják a témával foglalkozó kutatókat. A magyar holokausztkutatás legnagyobb alakja előszavának végén nem feledkezik meg azokról sem, akik az évtizedek során e kötet megjelenéséhez szakmai és anyagi segítséget nyújtottak.
A népirtás politikája új, harmadik kiadását kutatóknak és történészeknek, a vészkorszak túlélőinek, s azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a magyarországi zsidóság sorsát és történetét, illetve Magyarország 20. századi történelmét. Mindenekelőtt pedig azok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék elkerülni, hogy a történelem legnagyobb tragédiája megismétlődjön, és szeretnének méltó emléket állítani a szívükben a magyar holokauszt során elhunyt százezreknek.
