A nem kötelező hatályú határozat ezúttal túlment az általánosságokon és konkrét követelést támasztott a phenjani vezetéssel szemben, mondván, zárják be az évtizedek óta diplomáciai elszigeteltségben élő távol-keleti állam börtöntáborait, ahol becslések szerint 100 ezernél is több foglyot őriznek. A Phenjannal szembeni hangulatot jól érzékelteti, hogy a határozati javaslatot 112 állam szavazatával fogadták el, csupán 19-en voksoltak ellene, 50 ország képviselője pedig tartózkodott. Más kérdés, hogy a Biztonsági Tanácsban nincs túl sok esély egy hasonló dokumentum elfogadására, ott ugyanis Észak-Korea egyetlen igazi megmaradt szövetségese, Kína vétójoggal rendelkezik.
Phenjan szinte azonnal reagált is, éles hangú nyilatkozatban utasítva el a világszervezet bizottságának „beavatkozását” belügyeibe. Az észak-koreai állam ENSZ-nagykövete a határozatot a „világméretű politikai konfrontáció” termékének nevezte, s azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „összeesküvést szítanak” országa ellen.
