Semmi nem zárható ki, és a szükséges óvatossággal mondom, de tudjuk, gondolunk rá, fennáll annak a vegyi és bakteriológiai fegyverek veszélye - fogalmazott a kormányfő a rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezet vitában.
Ez egy olyan háború, amelynek állandóan változik a frontvonala, és a mindennapjaink közepén zajlik. De ez az új háború is megtervezett egy bűnözőkből álló hadsereg által. Az elkövetési módszerek újak benne: ahogy lecsapnak és ölnek folyamatosan. A megrendelők halálos fantáziája korlátlan: fegyverek, lefejezés, élő bombák, kések vagy mindez együtt, ezúttal különösen jól megszervezett emberek vagy kommandók által - tette hozzá.
Koichi Kamoshida/Getty Images
A Le Monde című lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy vegyi fegyvert korábban már vetettek be terroristák, többek között a japán Aum szekta 1995-ben a tokiói metróban 12 ember halálát okozta, a támadásban ötvenen súlyosan megsérültek. Az iszlamista radikálisok azonban eddig még soha használtak vegyi fegyvereket a terrortámadásaik során.
Az is aggodalomra adhat okot, hogy a párizsi ENSZ-klímacsúcs biztonsági intézkedéseiről múlt pénteken - még a 129 áldozatot követelő esti merényletsorozat előtt megjelent - rendeletben a kormány engedélyezte a hatóságoknak az atropin szulfát használatát, amely ellenanyagként szolgálhat vegyi fegyverek bevetésekor. A rendeletben azonban akkor a kormány nem jelölt meg erre vonatkozólag külön fenyegetettséget.
A francia miniszterelnök megerősítette, hogy szigorúan szabályozni kell azok hazatérését Franciaországba, akik azért utaztak el, hogy a dzsihádban vegyenek részt. Emlékeztetett arra, hogy 966 emberről lehet tudni, hogy elment Szíriába vagy Irakba, 142-en ott meghaltak, 188-an még ott vannak és 242-en újra elutaztak, miután egyszer már hazajöttek Franciaországba. Ezek a számok jelzik a fenyegetettség méretét - hangsúlyozta Valls. Elmondta azt is, hogy a törvénytervezet újra szabályozza a házi őrizet használatának lehetőségét.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. Péntek óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását. A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat kiterjesztené minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.
Nincs a radikalizálódásra spontán született generáció, ez egy hosszú ideig tartó folyamat, konkrét helyszínekkel, mint a börtön vagy a közösségi oldalak. Ki kell szűrni a radikalizálódás jeleit, biztosítani azt, hogy az érintett hozzáértő személyek találkozhassanak ezekkel a fiatalokkal, a közösségi oldalakon és a börtönökben felvilágosító kampányt kell indítani. Ezt a tevékenységet meg kell erősítenünk, el kell mélyítenünk - hívta fel a figyelmet.
Franciaországot megtámadták. Franciaország még a döbbenet alatt áll. Erős, gyors és hatékony válaszokat várnak tőlünk - jelentette ki Manuel Valls miniszterelnök a képviselők előtt, majd hozzátetet: érzem, hogy ezekben a padsorokban ez egy nagyon erős pillanat. A törvénytervezet egy erős Franciaország válasza, amely nem hajlik meg és soha nem fog meghajolni. Ez egy demokrácia és egy szabad ország hatékony válasza.
A francia nemzetgyűlés délelőtt megszavazta a rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbítását. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken dönt a javaslatról, amelynek alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.
Denis Doyle/Getty Images
A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A januári 17 áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot követően a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel.
Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.
Kora délután jött a hír: hivatalosan megerősítették, hogy meghalt a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője. Azonosították Abdelhamis Abaaoud holttestét a Saint-Denisben megölt terroristák között.
Christopher Furlong/Getty Images
Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
