Bioritmus;Műsormagazin;koraszülöttek;újszülött-halálozás;Első 1000 Nap Program;Magyar Honvédség Egészségügyi Központja;

OTÓ: MTI/CZEGLÉDY ZSOLT

- Sokkolóan magas a koraszülöttek aránya

Hazánkban évente 8000 újszülött, azaz tízből egy kisbaba koraszülöttként lát napvilágot. Ez a magas arány még inkább sokkoló annak tükrében, hogy a koraszülések európai átlaga 6 százalék körül alakul, sőt a skandináv országokban a 4 százalékot sem éri el. Minél korábban születik egy baba, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog nála kialakulni, ezért a koraszülöttség az újszülött-halálozás vezető oka világszerte. A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki.

A koraszülöttek esetében életmentő lehet a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás, de a megfelelő táplálás minden gyermek számára kulcsfontosságú. Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak. A hosszú távú prevenció a korszerű koraszülött-ellátásban is fontos célt jelent, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő táplálás – hívják fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának szakemberei a koraszülöttek világnapján.

A szoptatás a koraszülöttek és érett újszülöttek esetében is hosszú távú előnyökkel jár. Kisebb arányban fordul elő például a felnőttkori elhízás és a cukorbetegség, az anyatejet kapott koraszülöttek esetében pedig alacsonyabb az allergiás megbetegedések előfordulási aránya, és jobbak a kognitív fejlődési mutatók is – 8 éves korra 8,3 ponttal magasabb intelligencia-hányadosuk, mint nem szoptatott társaiké.

Ennek ellenére a statisztikák elszomorítóak: a koraszülött csecsemőkre vonatkozó nemzetközi adatok szerint csupán az édesanyák fele képes fenntartani az anyatejes táplálást a kórházból való hazatérésig (aminek a leggyakoribb oka az anyát érő stressz), de az egészséges újszülötteknek is mindössze 34%-a kap kizárólag anyatejet az első hat hónap során. Pedig a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai az örökölt géneknél is nagyobb hatással vannak olyan felnőttkori népbetegségek kialakulására, mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy az elhízás.

Zavar van kormányoldalon, hogy mit lépjenek a gyermekéhezés felszámolását kezdeményező ellenzéki javaslatokra. A kérdés azonnali megoldását célzó Nemzeti Minimum programot tegnap annak ellenére nem engedte parlamenti tárgyalásra a kormánypárti többség, hogy egy fideszes képviselő is aláírta a javaslatot, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter igennel szavazott, míg több kormánytag is „elfelejtett” gombot nyomni az ülésteremben.