"Franciaország nem léphet fel egyedül" - hangsúlyozta az ülésen Le Drian, aki szerint a többi tagállam vagy csatlakozik a franciák szíriai és iraki hadműveleteihez, vagy más műveletekhez csatlakozva enyhíti a francia fegyveres erők terheit. Franciaország az első állam, amely a Lisszaboni Szerződés e cikkelyének alapján kér segítséget a többi tagországtól.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője még a védelmi miniszteri tanácskozás közben közzétette, támogatják Párizs kérését. "Franciaország segítséget és támogatást kért az Európai Uniótól. Európa pedig egyhangúlag igennel válaszolt" - írta Mogherini francia nyelvű Twitter-üzenetében. Az EU főkülügyére szerint az unió mindenekelőtt politikai üzenetet akart küldeni Párizs támogatásával. A konkrét segítségnyújtásról - az egyes tagállamok külpolitikájának és lehetőségeinek függvényében - kétoldalú tárgyalásokon állapodnak meg – jelentette a brit The Guardian tudósítója.
Az Egyesült Államokat ért 9/11-es terrortámadások után a NATO a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét léptette életbe, az volt az egyedüli alkalom, hogy ezt megtették, de csupán feltételesen. Párizs most nem a NATO, hanem az EU kölcsönös segélynyújtási mechanizmusához folyamodott. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az uniós védelmi miniszterek tanácskozásán közölte, noha az észak-atlanti szövetség nem folyamodik az 5. cikkely alkalmazásához, számos NATO-tagállam segítséget nyújt Franciaországnak, egyebek mellett hírszerzési információk megosztásával.
A NATO 5. cikkelye jóval erősebb kötelezettségvállalást jelent, mint az uniós segítségnyújtási klauzula - vélekedett Ivo Daalder, volt amerikai NATO-nagykövet a Daily Beastnek nyiltakozva. Daalder megemlítette, hogy az észak-atlanti szövetség mindeddig formálisan nem ült össze a párizsi terrortámadások miatt.