A gazdasági elemzők, itthon és külföldön egyaránt hitelt adtak a magyar kormány és a jegybank előzetes prognózisának, amely erre az esztendőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ma már óvatosabban fogalmaznak, hiszen a vártnál jobban lassul a magyar gazdaság növekedése a GDP a harmadik negyedévben csak 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, szemben az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után, vagyis szembeötlő a folyamatos visszaesés. Még abban az esetben is, ha a negyedik negyedév jobban sikerül - amire kétségtelenül van esély -, a 2015. év egészében a 3 százalékot aligha fogjuk elérni - vélik a gazdaságkutatók és a banki elemzők szinte egyhangúan.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a harmadik negyedévre korábban 2,5 százalékkal számolt, most óvatosan fogalmazott elemzésében, "mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot" - mondta. Azzal számolni lehetett, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett. Lényegében hasonló okokkal magyarázta a visszaesés okát Barczel Vivien és Ürmössy Gergely is. Az Erste Bank makroelemzői kommentárjukban kifejtették: vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb invesztició indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét. Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívta fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.
A régióban elfoglalt helyünkről Katona Tamás egyetemi tanár lapunknak elmondta, hogy a tavalyi, viszonylagosan gyors, 3,7 százalékos gazdasági növekedési ütem ellenére a gazdasági növekedési dinamika csupán azzal az eredménnyel járt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal megközelítette a 2008. évi szintet, tehát még mindig nem érte el azt! Ebben az időszakban, azaz 2008-tól napjainkig a lengyel gazdaság 23,4 százalékkal, a szlovák pedig 13,3 százalékkal bővült.
Az Erste elemzői ugyan továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re, és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat is. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely arra figyelmeztettek, hogy ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést. (A jegybank vezetői rendre arról nyilatkoznak, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos jegybanki alapkamat a jövő év végig változatlan marad.)
A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is. Viszont az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme - erre kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője hívta fel a figyelmet. A felhasználások területén az export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett. Suppan Gergely. Az elemzőnek a beruházások növekedésére vonatkozó utalását sokan kétségbe vonják, inkább stagnálás közeli állapotról beszélnek. Abban azonban minden elemző egyetért, hogy jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt csak 2,5 százalékos növekedést várnak, viszont a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja.
A következő években a növekedési ütem érzékelhető lassulása várható - mondta Katona Tamás. A konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amelyben a kommunikációnak elsőbbsége van a szakmai megfontolásokkal szemben, és amelyben a tulajdonosi és jövedelmi pozíciók átalakítása fontosabb, mint a nemzetgazdaság versenyképessége, szükségszerűen nem az európai centrum, hanem a Kelet-Balkánhoz közelíti a magyar gazdaságot és társadalmat - ez a leszakadás oka - vélte az egyetemi tanár.