A Biztonsági Tanács tegnap este egyhangúlag jóváhagyta a Franciaország által beterjesztett javaslatot, amely formálisan is felkéri a világszervezet főtitkárát, küldjön ki egy tényfeltáró bizottságot és két héten belül tegyen jelentést a kéksisakos egységek állomásoztatásának lehetőségéről.
Burundiban azután váltak mára szinte polgárháborús jellegűvé az ellentétek, hogy áprilisban az eddigi elnök, Pierre Nkurunziza bejelentette: az alkotmány előírásai dacára harmadszor is jelölteti magát a tisztség elnyerésére. Azóta sok száz halálos áldozatot követeltek a rendszeressé váló tüntetések, s sok tízezren menekültek a környező országokba. Burundi lakosságának 85 százaléka egyébként hutu, 14 százaléka pedig tuszi nemzetiségű – épp ez a két törzs volt az, amelynek egymással szembeni irtóhadjárata Ruandában 1994-ben a fekete földrész egyik legszörnyűbb tragédiájához vezetett. Nkurunziza júliusban nyert is a vitatott körülmények közt lebonyolított államfő-választáson, ám a tiltakozáshullám ezután sem ült el.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a minap nyilatkozatban szólította fel a burundi kormányt, hogy az ország lakosságának érdekeit tartsa szem előtt, s törekedjen a viták párbeszéd útján való megoldására. Igaz, szavainak eddig semmi foganatja nem lett, a burundi kormány részéről annyi hangzott el válasz gyanánt: „nem igaz, hogy lángokban állna az ország”, s hogy nem kell aggódni egy esetleges népirtás miatt.