Az egyik ilyen kifogásolt elem, hogy a kormány szándéka szerint azok a bankok, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen 10 milliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ezt a kedvezményt az EB tiltott állami támogatásnak minősítette. A miniszter úgy vélte, hogy az Erste oldaláról most elbizonytalanodás tapasztalható, de a magyar kormány továbbra is 15 százalékos tulajdont kíván szerezni az Erste magyar leánybankjában.
A miniszter, tehát szokás szerint reagált az Erste Bank Group fenntartásaira, amely korántsem minősíthető elbizonytalanodásnak. Szakértők szerint Varga Mihály nem ismerte el, hogy a kormány megszegni készül az EBRD-vel és az osztrák pénzintézettel kötött szándéknyilatkozatot. Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója ugyanis a leghatározottabban kijelentette, hogy a magyar állam üzletrészszerzésének feltétele, hogy „barátságosan” megoldódik-e a Quaestor-kártalanítás ügye, vagyis az, hogy a Quaestor tulajdonosai által elkövetett, a befektetőiknek súlyos károkat okozó csalásért a többi, vétlen banknak kellene helytállnia, mégpedig úgy, hogy évekre, esetleg évtizedekre kölcsönt nyújtanának a Befektetővédelmi Alapnak, hogy az a károsult ügyfeleket kiemelten kárpótolhassa. Treichl emlékeztetett rá: a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy a bankok terheit nemhogy növelik, hanem mérséklik, márpedig a Quaestor-ügyben való kényszerű szerepvállalásuk ennek cáfolata lenne.
Varga Mihály csak az Erste kifogásaira hivatkozott, ám megfeledkezett arról, hogy az EBRD szokásos térségi elemzésében is kitért arra, hogy a magyar kormánynak kiszámíthatóbb működési kereteket kell biztosítania a bankszektor számára. A jelentés kiemeli, hogy a kormány éppen erre tett vállalást az EBRD-vel ez év elején aláírt memorandumban, amely a bankszektorra kivetett adóterhek csökkentését célozza a jövő évtől.
A bankadóval kapcsolatban Varga Mihály arról is mélyen hallgatott, hogy a jegybank nemrég kinevezett alelnöke Nagy Márton az elmúlt héten egy elemzői konferencián kijelentette: a növekedéstámogató program keretében aktív hitelezést folytató bankok kapjanak bankadócsökkentést, a passzív bankok pedig, amelyek nem növelik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelállományukat, ne részesüljenek ebben. Nem írnák elő, hogy mekkora kkv hitelállomány-növekedést kell vállalniuk a bankoknak, nem a vállalás mértéke számítana, hanem az iránya. Azok a bankok, amelyek nem vállalják a kkv-hitelállományuk növelését, nem járulnak hozzá a hazai össztermék (GDP) növeléséhez - indokolta az MNB szándékát Nagy Márton. Ha ez megvalósulna, ugyancsak az EBRD szándéknyilatkozat felrúgását jelentené.
A másik kifogásolt elem az a kedvezmény, amelyet azok a bankok kapnának, amelyek a keleti piacokon, így Ukrajnában, illetve Oroszországban veszteségeket szenvedtek el a válság idején. Varga Mihály szavai szerint ezt a pontot is megtámadta az Európai Bizottság.
Ha Varga Mihály igazat mond, akkor a kormány most visszakozni kénytelen a bankadó csökkentés differenciálásától, ugyanis így nem csak a hazai Erste Bankban való 15 százalékos részesedésének lehetőségét vesztheti el, hanem az amúgy is gyenge lábakon álló nemzetközi hitelességét is.
