Magyarországon illik nagyot álmodni, és ha a nemzeti együttműködés rendszerének korifeusai is úgy gondolják, akkor az álomból valóság lesz. A koronaőrök nagyot álmodtak, vágyuk beteljesedni látszik: felépítik az Aranyvonatot, amely a Szent Jobbot 1938-tól az országban körbehordozta. Megépítésére tárgyalásos közbeszerzést írtak ki, a nyertes ajánlattevőnek 18 hónapja van arra, hogy a kiíró szándékai szerint egy 10 ülőhelyes, 120 km/órás végsebességű műszaki csodát létrehozzon. Lelki szemeink előtt már ott van a második világháború alatt rejtélyes körülmények között eltűnt Aranyvonat másolatának képe - mozdonyostul, kísérőkocsistul, "fedélzetén" apostoli királyunk szentnek tartott jobb kézfejével. Téved, aki azt hiszi, hogy e vonaton legalább évente egyszer elhagyja majd a Szent István bazilikabéli menedékét az ereklye, hogy végigjárja az országot! Az egyetlen kocsiból álló vonat tapodtatnyit sem mozdul majd, legfeljebb a Közlekedési és Műszaki Múzeum egyik jelentős költséggel létrehozott felesleges műtárgya lesz. Az aranyvonat közbeszerzése egy józanabb korban egy olyan világ jelképe lesz, amelyet a korrupció és a csalások sorozata jellemzett.
Új közbeszerzési törvényt alkotott a megcsonkított kétharmadú Országgyűlés. Nem önszántából, hanem brüsszeli sugallatra. Ott ugyanis úgy vélték, hogy az uniós pénzek olyan forrásbőséget teremtettek, amelyek a korábbinál sokkal nagyobb lehetőséget nyújthatnak bizonyos indokolatlan fejlesztési célok megvalósításához, ezért megszaporodtak a konkrét ajánlattevőkre szabott közbeszerzések. Brüsszel az új, 2014-2020-as uniós gazdasági ciklusban szeretné alaposabban szemügyre venni, hogy a tagországok adófizetőinek pénzéből megvalósuló projektek valóban azt a célt szolgálják-e, amivel a megtámogatott országok előbb-utóbb felzárkózhatnak a fejlettebbekhez.
Brüsszel azonban tévedett, amikor azt gondolta, hogy a 20. életévét betöltött előző közbeszerzési törvényben volt a hiba. Nem ez a jogszabály ágyazott meg a korrupciónak, a csalásoknak. Az új törvény ugyanis szinte mindent átvett elődjének jogi készletéből, nagyvonalúan megengedi az ügyintézés gyorsítását, az átláthatóságot is fontosnak mondja, miközben éppen a legfontosabb féket teszi hatástalanná. Az elmúlt években az olcsóbb kivitelezési költségek "törvényes kötelezettsége" jelentette (volna) a haveri összefonódások, a túlszámlázások kizárását, de ez sem volt igazi garancia a visszaélések ellen. Most a vállalási ár törvényesen is másodlagos szempont lett, helyette mindenféle egyéb szubjektív szempont vezérelheti a döntéshozókat. Igazi gumiszabályok kerültek a törvénybe, tovább erősítve a haveri kapitalizmust, szűkítve az elbírálásban résztvevő hozzáértők szakmai mozgásterét. Újabb kiskapukat nyitottak azok számára, akik uniós közpénzből akarják megépíteni a maguk "aranyvonatait."
Ha úgy akarták, eddig is törvénytelenül döntettek, most törvényesen megtehetik majd ugyanezt.
