Alighanem Lázár János elég nehezen talál újabb mondanivalót, ami a menekültügy kapcsán tájékoztatásnak minősülne, ezért nagy lendülettel ismételgette az elmúlt heti, és azt azt megelőző mondatokat, miszerint: nem fogadunk be migránsokat, nem értünk egyet a kvótával, "mi" nem a migránsok, hanem a magyar emberek érdekeit képviseljük, és "mi" nem segítjük a migránsok áramlását, mint egyesek, és itt - már-már drámaivá kezdett válni a déja vu-érzés - újfent elhangzott Soros György neve. Lázár úgy fogalmazott, hogy a vállalkozó politikai programja szerint Európa akkor lesz jobb, ha minél több bevándorló lesz a kontinensen. A Miniszterelnökség vezetője többször azt is hangsúlyozta: "mi nem a bevándorlás megszervezésében, hanem megállításában vagyunk érdekeltek".
A mondhatni szokásos unió-ostorozás után a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte a magyar-román határszakaszon csak akkor épül kerítés, ha erre mindenképp szükség lesz. A tárcavezető azt mondta, ha Ausztria és Szlovénia is kerítést épít, van esély arra, hogy az illegális bevándorlók Szerbiából a magyar-román határ felé veszik az útjukat. A magyar kormánynak erre az esetre is van terve, amely alapján kész és képes megvédeni a határt - közölte, hangsúlyozva azonban, hogy csak végső esetben kezdik meg a kerítésépítést a magyar-román határszakaszon. Ha erre szükség lesz - tette hozzá -, száz kilométeres nagyságrendben épülhet meg a kerítés, elsőként a magyar-szerb-román hármashatárnál, Szeged térségében. Az osztrák határvédelemmel kapcsolatos hírekre Lázár úgy reagált: hiba volt az osztrák szomszédok részéről, hogy magas lóról tárgyaltak Magyarországgal, mert láthatóan hazájuk megvédése érdekében ők is kénytelenek lesznek határzárat létesíteni.
Érvényes lesz ránk a kötelező kvóta?
Lapunk kérdésére, miszerint érvényes lehet-e ránk a kötelező betelepítési kvóta, a miniszter úgy válaszolt: a parlamenti pártok támogatásával és felhatalmazásával kíván a kormány fellépni a kvótarendszer ellen, ugyanis elképzelhetetlen, hogy szétosztják a menekülteket az országok között, így Magyarországon is akaratunk ellenére. "Sokan állnak a kötelező betelepítési kvótával szemben, nincs forráslehetőség és szándék arra, hogy idegeneket költöztessünk be az országba" - fogalmazott a kancelláriaminiszter, hozzátéve: áthidalhatatlan szakadékok választják el az Európai Unió tagországait egymástól, a kötelező kvóta pedig egy magyarellenes program.
Az MSZP korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az Európai Unióra hivatkozva fogja megengedni, hogy külföldiek földet vásárolhassanak, pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt többször tagadta - írta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. A politikus közleményében emlékeztetett: október 12-én a parlamentben a szocialisták azt mondták: a Fidesz-kormány "anyagi haszonszerzésből hazaárulásra készül". Jelezték azt is - tette hozzá -, az EU-ra hivatkozva engedik majd mégis a külföldiek földvásárlását, "méghozzá tízszeres áron", és a különbözetet "a fideszes haverok fogják zsebre tenni".
Külföldiek is vehetnek földet
Lázár János ismertetése szerint az EB hét elején jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárás, azon belül azonnali felfüggesztést tartalmazó határozat van előkészítve Magyarország ellen az ügyben, ezért Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet helyettes vezetője folyamatosan egyeztetett a bizottsággal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint az Európai Bizottság (EB) ragaszkodott ahhoz, hogy a nem magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek is részt vehessenek a hétfőn induló földárveréseken. A miniszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az MSZP és a Jobbik jelentette fel a magyar kormányt az EB-nél, amely konzultáció keretében jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldiek is vásárolhassanak földet, de a két ellenzéki párt feljelentését elutasítja.
A Jobbik és az MSZP a hibás
Lázár úgy fogalmazott, hogy a két párt feljelentésének köszönhető, hogy külföldi földműveseket is kénytelenek bevonni az árverésekbe, majd megjegyezte: Magyarországról érkezik az EB-hez a legtöbb feljelentés, a magyar mint "feljelentő nemzet" globalizálódóban van. Úgy összegzett: elérte az MSZP, hogy külföldiek előtt meg kelljen nyitni a földárveréseket. Gratulálhatunk a szocialista pártnak, szép munka volt! - tette hozzá. Kovács Zoltán ehhez a témához szólva megjegyezte: nem újdonság, hogy az MSZP mindenhol feljelenti a magyar kormányt, de most úgy tűnik, felzárkózott melléjük a Jobbik.
Az Európai Bizottság hadművelete?
Külföldi cégek Romániában korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, ennek Magyarország és Lengyelország is ellenáll - mondta Lázár a földtémánál maradva. Az Európai Bizottság hadműveletet folytat azért, hogy Magyarországon jogi személyek is vásárolhassanak földet - mondta Lázár, aki szerint lehet, hogy egy-két éven belül ezt rá is kényszerítik Magyarországra. Addig viszont ez a mostani helyzet jó kompromisszum a miniszter szerint, amikor legfeljebb 222 külföldi vehet földet.
Nyilvános lehet a névjegyzék
Lázár elmondta, hogy a miniszterelnök felkérésére jelentést készíttetett arról, ki ez a 222 ember, és azt tapasztalta, sok olyan van köztük, akinek magyar a neve. A földművesek névjegyzéke jelenleg nem nyilvános, de Lázáron kívül álló okok miatt, viszont vizsgálják, hogy közzé lehet-e tenni az említett 222 pályázóképes nem magyar állampolgár nevét - mondta Lázár. Szerinte ebben semmi tagadni való nincs, de nem szeretne belefutni adatvédelmi perbe. A miniszter azt is elismerte, hogy a Magyarországon lévő földművesek 1-2 százaléka a 105 ezerből vitatható módon lett földműves.
20 ezer hektár vár árverésre
További 20 ezer hektár földterletet is árverésre bocsátanak - árulta el Lázár, aki kitért arra, hogy majd megvizsgálják, mi legyen azokkal a földekkel, amiket nem tudnak eladni, mert a föld "nem minden áron eladó".
Közölte azt is, hogy 10 milliárd forintnyi hiteligény érkezett be a Budapest Bankhoz, ezeket a pénzintézet jóvá is hagyta. Lázár János beszámolt arról is, hogy az új földtulajdonosoknak lehetőséget teremtenek arra, hogy rendszeresen felülvizsgálhassák a földbérleti díj mértékét, azt azonban a piaci viszonyoknál magasabb árban nem határozhatják meg. Emlékeztetett arra, hogy Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara vezetője tett le ezzel kapcsolatban javaslatot az Országgyűlésnek.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Lex Simicska
Kifejtette: a javaslatot lehet lex Simicskaként hívni, de ez azokat a cégeket érinti, amelyek a piaci árnál olcsóbban bérelnek földterületet az államtól. Hozzátette: jelenleg aranykoronánként 2000 forint az átlagos földbérleti díj piaci alapon, az állam aranykoronánként 1600-1800 forintért adott bérbe földet 2010 után, míg 2002 és 2006 között voltak olyan bérleti szerződések, amelyben ez a díj 580 forint volt. Elmondta azt is, hogyha lesznek olyan földterületek, amelyek nem kelnek el, azok sorsáról január elején dönt a kormány.
Az '56 után kivégzetteket kéne megkérdezni
A minisztert arról is kérdezték, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott: "a nyugat-európaiak megfizették a keleti bővítés politikai árát", és "nincs rendben, hogy most ezek az országok diktálják az erkölcsöt nekünk". A tárcavezető erre úgy reagált: ha valaha lehetne, talán az 1956 után kivégzetteket kellene megkérdezni arról, hogy ki mit kapott a Nyugattól.
Rossz hír a bölcsödés pedagógusoknak
A kormány a nyári, a téli, a tavaszi és az őszi szünetekben is biztosítja az önkormányzatokkal együttműködve a gyerekek étkeztetését, ez mintegy 4,5 milliárd forintos pluszkiadást jelent egy évben - mondta Lázár. A pedagógus életpályamodellt kiterjesztenék a bölcsödékben dolgozó pedagógusokra is - tette hozzá. A kormány egy otthonteremtési programcsomagon is dolgozik - árulta el a miniszter.
Ingyenes útlevél járna bizonyos gyerekeknek
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja, hogy a nagycsaládosok gyermekei ingyen kapják az útlevelet. Lázár az állami rezsicsökkentés újabb elemén kívül arról is beszámolt, hogy a kormány a jövő héten tárgyal a családtámogatás rendszeréről, a családi otthonteremtési kedvezményről, a nemzetgazdasági tárca pedig egy lakáspolitikai csomaggal is készül.
Fejlesztik a szélessávú internetet
Folytatódik a szélessávú internet fejlesztése az országban, ami összefügg a Digitális Magyarország programjával, és hatékonyan segítené a vállalkozásokat, valamint a bürokráciacsökkentést - mondta Lázár, aki szerint Nyíregyháza lesz a kísérlet első terepe. A program része lesz Nyíregyházán, hogy 5-6 ezer eszközt is kiosztanak a lakosságnak. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő segítségére, javaslataira is számít ebben a munkában a kormány - hangzott el.
Lázár védi a Századvéget
A Századvég adatkezelését firtató kérdésre Lázár János azt mondta, nincs olyan információja, amely szerint bárki is államtitoksértést követett volna el, ezért szerinte a kormány stratégiai tanácsadó szervezete elleni politikai támadásról van szó. Emlékeztetett, a Századvég-tanulmányok nyilvánosságra hozásának kérdésében a Kúria döntésére várnak, a mielőbbi döntés érdekében pedig levélben fordult a Kúria elnökéhez.
Szintén kérdésre a miniszter közölte: dolgoznak a pápai húsüzem megmentésén - amelynél a felszámolási eljárás megindításáról döntött az önkormányzat -, hogy a cég és a munkahelyek is megmaradjanak. Szavai szerint az önkormányzat kezében van a vállalat sorsa, de a kormány minden feltételt igyekszik biztosítani, hogy a helyhatóság segíthessen. Közölte, a november 18-i kormányülésen szó lesz a magyarországi egyházak fejlesztésének tervéről, a budapesti tömegközlekedés finanszírozásáról, illetve az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról.
