Kálmán László nagykövet, Los Angeles-i főkonzul a szerdai díjátadó szertartást követően elmondta, hogy a fesztivál másfél évtizedes történetében nem volt még ilyen rangos fogadtatása a magyar mozgóképnek a film fővárosában. Az eseményen jelen volt Michael Barks, a Sony Classic Pictures társelnöke is.
Forrás: Facebook/Saul fia
A legfontosabb, hogy beszéljenek a történetről - ezt Nemes Jeles László még májusban mondta, miután a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazták a filmet. A rendező felidézte, hogy évek óta foglalkoztatta egy auschwitzi Sonderkommandóról szóló film gondolata, amikor megszületett fejében az ötlet, amivel megkereste Clara Royert, akivel végül együtt írták meg a Saul fia forgatókönyvét. A film főszerepét alakító Röhrig Géza, New Yorkban élő költő, amatőr színész arról beszélt, hogy a Saul fia holokauszt-film, de nem csak az. Mint mondta, szeretné, ha minél többen megnéznék, mert úgy véli, Magyarországon is érzékelhető, hogy egyes emberek fájdalmáról nem veszünk tudomást, hiányzik a szolidaritás. Hozzátette, hogy bár 1944-ben játszódik a film, de az alapgondolatot akár más történelmi háttérrel is meg lehetett volna valósítani.
Az az - Népszavában is publikált - interjú pedig még Cannes-ban készült Nemes Jelessel, amikor arra a kérdésre: vajon van-e direkt vagy indirekt kapcsolat a film és a jelenlegi Magyarország között, a Saul fia rendezője azt felelte: direkt módon ugyan nincs, de a lényeget tekintve van, mert a magyar társadalomban és a nemzeti tudatban jelenleg is van egy nyitott seb, hiszen az, hogy annyi embert elhurcoltak, tönkretette a modern Magyarország perspektíváját. A sebek még ma is akadályozzák a koherens és pragmatikus irányítást, de a kollektív érzelmek kifejlődését is. Önmaga árnyéka csak az ország, s ez gyakran tetten érhető azokban a kifejezésekben, ahogy ma Magyarországot emlegetik.
Forrás: Facebook/MÚOSZ -
Vidnyánszky Attila a távirati irodának telefonon nyilatkozva kiemelte, hogy a nyugati parti amerikai nagyvárosban megrendezett fesztivál nagyon fontos megjelenési helye a magyar filmnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kultúra minél ismertebb legyen külföldön.
A magyar művészmozi-hálózatban decemberben műsorra kerülő, díjnyertes filmének eddigi nemzetközi fogadtatásáról elmondta, hogy az nagy sikert aratott egy szentpétervári zártkörű szakmai vetítésen, de külföldi fesztiválon most mutatták be először.
A nyár elején elkészült filmje Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című elbeszélő költeménye, illetve az abból készült színházi előadáson alapul, amely eredetileg 2003-ban, Törőcsik Mari és a beregszászi társulat közreműködésével jött létre. A darabot ma is játsszák a Nemzeti Színházban és több fesztiválon szerepelt szerte a világban.
