Orbán Viktor a válaszában azt is leszögezte: Magyarország ma egy olyan egyedülálló európai ország, ahol a gyermekek 90 százaléka óvodás korától, azaz hároméves korától naponta négyszer az állam pénzén enni kap, tehát nem éhezhet, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Valóban, a nyomornak nincs pártszíne - ismerte el a kormányfő - de szerinte a megoldásnak igenis van. Míg 2010-ben 28 milliárd forintot fordítottak gyermekétkeztetésre, addig az idei költségvetésben ez az összeg 72 milliárd forint - közölte a miniszterelnök. És míg 2015-ig 92 ezer gyermek kapott ingyenes ellátást, addig idén szeptember 1-jétől 318 ezer.
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője az MTA kutatását idézte, miszerint Magyarországon mintegy 50 ezer tartósan éhező gyermek van. Beszélt arról is, hogy a gyermekéhezés felszámolása közös nemzeti ügy, egyetértett abban Orbán Viktorral, hogy nem pártpolitikai kérdés, inkább nemzeti, társadalmi minimum, amiért mindenki felelős. A szocialista pártvezető szerint egyre több a szegény gyermek, a szülők egyre kevésbé képesek a családot eltartani. Arra szólított fel, segítsenek közösen az érintett gyermekeken. Azt kérte, vegye az Országgyűlés napirendjére a gyermekéhezés ügyét, ne azt nézzék, honnan jön a javaslat, hanem azt, hogy a valóságról szól.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában Ferge Zsuzsa szociológust idézte, aki szűk egy éve azt mondta nem volt olyan kormány Európában, amely annyira magára hagyta volna a válság veszteseit, mint a szocialisták 2008-ban. Szerinte ma 241 ezerrel kevesebben vannak a szegénység kockázatának kitéve, mint pár éve. Úgy fogalmazott: költségvetési maximumot szeretnének adni, ennek jegyében 29 milliárdról 58 milliárdra, jövőre pedig több mint 71 milliárdra nő a gyermekétkeztetés támogatása.
Ez történt még:
Sallai R. Benedek (LMP) a földügyek kapcsán kérdezett, szerinte ugyanis az a néhány család, amelyet megerősítenek, talán túlságosan is megerősödik. Felszólította a kormányt, változtassa meg álláspontját és ne valósítsa meg a nemzetárulást. Nagy István államtitkár válaszában azt mondta: a gazdák szeretnének földhöz jutni, ezt hallotta meg a kormány, és ezt ülteti át a gyakorlatba. Szerinte szükséges és elodázhatatlan az állami földek 20 százalékának értékesítése, így segítik a gazdákat a termelésben. Majd költői kérdésként - némi teátrális felhanggal - hozzátette: Van-e átláthatóbb, tisztább folyamat, mint azok a feltételek, amelyeket a földárverésekre meghatároztak?
Az MSZP-s Legény Zsolt is a földügyekről kérdezett, felszólalásában botrányosnak nevezte az állami földek eladását, amellyel szerinte nem a kisvállalkozásokat támogatja a kormány, hanem a saját klientúráját építi. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy pontosan hányan szereztek aranykalászosgazda-képesítést, amellyel földművesek lettek. Nagy István FM-államtitkár vádaskodásnak nevezte Legény Zsolt szavait, amelyeket visszautasított. Egyúttal közölte: a tárca nem vezet nyilvántartást az ilyen gazdatanfolyamok résztvevőiről.
Gúr Nándor (MSZP) az egészségügyi ellátórendszer csődjeként beszélt az egri Markhot Ferenc Kórházról, jelezve: az orvosok tömeges távozása miatt zuhan az ellátás színvonala. Hiányzik a megbecsülés és rosszak a munkakörülmények nemcsak ott, hanem más észak-kelet magyarországi kórházakban is - tette hozzá. Azt kérdezte, meddig hagyják, hogy orvosok, ápolók elhagyják az országot. Rétvári Bence azt felelte: ezen intézmények működésére rányomta a bélyegét, hogy a szocialisták közreműködésével a HospInvest betette a lábát, távoztak a szakorvosok, eladták a műszereket.
Ikotity István (LMP) kérdése előtt felidézte: a közelmúltbeli hírek szerint több háromezresnél nagyobb lakosságú település önkormányzata is visszakéri az iskolája működtetésének feladatát, mert különben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nagyobb hozzájárulást kér tőlük, mint amennyibe korábban az iskola működtetése a településnek került. Mire megy el az önkormányzatok hozzájárulása, ha nem ők működtetik az intézményeket - kérdezte a politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára - az ismerős kioktató hangnemmel - azt felelte: érdemes a szalagcímek mögött a tényekkel is tisztában lenni. A háromezer főnél nagyobb önkormányzatok 137 esetben nyilatkoztak úgy, hogy átadnák a Klik-nek az iskola működtetést.
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, hogy az MVM Partner Zrt. az olcsó ausztriai gázimporthoz kapcsolódó jogairól és akár százmilliárd forintról is lemondott a miniszterelnök baráti körébe tartozó egyik üzletember cégének javára, mindezt pár száz millió forintért cserébe. A politikus azt kérdezte, miért bízta meg a kormány azokat az embereket az állami közműszolgáltatási rendszer kialakításával, akik az állam érdekei helyett korábban is "egy offshore hátterű magáncég érdekeit juttatták érvényre".
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában a szocialista kormányok idejéről beszélt, mondván, akkor vajon hány százalékkal emelték fel a gáz és az áram árát. A kormány ezer milliárd forinttal csökkentette a választók által fizetendő gáz és áram árát - közölte, hozzátéve: a kabinet nem foglalkozik konkrét üzleti tranzakciókkal, ezért az MVM Partner Zrt. által megkötött gázszerződésről sem tud érdemi információt adni.