Annak ellenére, hogy már az Európai Bizottság szerint is az uniós támogatások jelentik a magyar gazdaság fő hajtóerejét, meglepő, hogy a 2014-2020-ra rendelkezésre álló összes forrásnak még a másfél százalékát sem éri el az eddig megítélt támogatások összege. Egyelőre az érdeklődés és a tolongás sem túl nagy a kis- és középvállalkozások körében. A 2007-2013-as uniós ciklusban még 32 százalék volt azon cégek aránya, amelyek érdeklődtek pályázati lehetőségek iránt, az új 2014-2020-asban pedig csak a megkérdezett cégek 29 százaléka szeretne majd uniós forrásokért indulni – derült ki egy, a Budapest Bank számára készített GfK felmérésből. A válaszokból az is kiderül, hogy a pályázatokról, a feltételrendszerekről különösen a kkv-k ismerete hiányos, sokon olyasmire pályáznának, ami nem is volt és nem is lesz meghirdetve. Az Erste Bank 800 kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte meg ugyanerről, ott 50 százalékos indulási arány jött ki.
Az uniós pályázatok lehívására nyitva álló hét éves ciklusból már két év eltelt, ez idő alatt a feltételekről egyezkedett a kormány Brüsszellel. Most már sietne a kabinet, és ígéretei szerint 2017-ig minden pályázat meg fog jelenni, így az elkövetkező két évben hemzsegni fognak a pályázatok. A ciklusban összesen 12 ezer milliárd forint uniós pénz érkezik a magyar gazdaságba, ennek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná a kormány, hogy így lesz-e az még sok mindentől függ. Idén körülbelül még 100 pályázat jöhet ki – mondta lapunknak Maróczi Imre Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Arra is emlékeztetett, hogy ahol a támogatás meghaladja a 25 millió forintot, ott közbeszerzési eljárás lebonyolítására lesz szükség, függetlenül attól, hogy a beruházási összeg hány százaléka származik az uniós támogatásból.
Az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett őszi prognózisa nagyon szoros összefüggést lát a Magyarország gazdasági növekedési pályája és az uniós források felhasználása között. Az idei 2,9 százalékosra várt növekedést az előző pénzügyi ciklus kifizetései táplálják, jövőre viszont a későn kiírt pályázatok miatt elapadnak a források. Brüsszeli várakozások szerint jövőre a növekedés 2,2 százalékos lehet, ami 2017-ben valamelyest gyorsulhat. 2016-ban mintegy 1000 milliárd forint kifizetésének késése okozza a visszaesést. A "szinten tartáshoz" jövőre is az idén várható 2200 milliárd forint kifizetését kellene megközelíteni - jelentette be Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban. A jelenlegi becslések azonban csak 1300 milliárd forintról szólnak.
A kormány ezért egy nyolcpontos javaslatot készít a hiányzó pénz lehívásának gyorsítására - jelentette be Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Infotér konferencián. A 2014-2020-as ciklus terhére már mintegy 1600 milliárd forintnyi pályázati van kiírva, és a helyettes államtitkár jelzése szerint további 1200 milliárd forint keretösszeggel nagy infrastrukturális beruházásokat írnak ki novemberben. A korábbi ciklus tapasztalatai alapján ez utóbbiak gyorsan és érdemben növelhetik a GDP-t. Emellett gyorsítanák az úgynevezett tömegpályázatokhoz, azaz főként a vállalkozóknak szóló gazdaságfejlesztési (GINOP) programokhoz kapcsolódó döntéseket is. A pályázatok nagy száma segítheti az uniós pénzek lehívását. Erről Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója az Infotér konferencián úgy vélekedett, hogy még brutálisan nagy, mintegy 3000 milliárd forintnyi keretösszegű pályázatot kellene jövő nyárig kiírni ahhoz, hogy a 2000 milliárdos jövő évi kifizetési cél elérhető és ezáltal a gazdasági növekedés intenzív lassulása elkerülhető legyen - írta a Portfólió.
