A Politico című lap például azzal állt elő, hogy Carson nem mondott igazat, amikor azt állította, ösztöndíjat ajánlottak neki a West Point katonai akadémiára, de azt ő nem fogadta el, mivel nem érdekelte a katonai karrier, s inkább orvosi egyetemre akart menni. A CNN pedig azoknak a történeteknek járt utána, melyek szerint Carson fiatal korában nagyon indulatos, erőszakos természetű volt, egy barátját meg is akarta késelni, de idővel megváltozott, s jó ember lett belőle. Carson szívesen meséli a kampánygyűléseken ezeket a személyes jellegű sztorikat, ám az újságírók hiába keresték, nem találták meg olyan ismerőseit, akik emlékeztek volna Carson „sötét oldalára”.
Az idegsebész a bírálatokra válaszul a médiára támadt, mondván, nem fognak sikerrel járni, ha beteges hazudozónak akarják beállítani, s így próbálják rombolni népszerűségét. Carson kiáll a történetei mellett, mint mondta, a katonai akadémiára a helyi tartalékos toborzóközpont vezetője csábította volna, s az ajánlat csak szóban hangzott el, így az akadémián nem is lehetett írásos nyoma, hiszen soha nem jelentkezett. Egyetlen helyre, a Yale Egyetemre adta be jelentkezését, s oda fel is vették.
Carsonnak persze a kampány során jócskán voltak meghökkentő kijelentései, megkérdőjelezte például, hogy az egyiptomi piramisok temetkezési helyül szolgálnának, a politikus váltig állítja, hogy azok nem síremléknek, hanem magtárnak épültek. Orvos létére Carson egy interjúban úgy vélekedett, hogy a homoszexualitás választás kérdése, Barack Obama elnök egészségügyi reformját pedig a rabszolgasággal állította párhuzamba. Emellett azzal is riogatott, hogy a terrorizmus veszélye és az iszlám előretörése miatt az Egyesült Államok anarchiába süllyedhet, s Fehér Ház jelenlegi lakója erre hivatkozva elhalaszthatja a 2016-os elnökválasztást.