"Nem fogadunk vissza senkit"
Demokráciában illik megkérdezni a választókat és a kötelező kvóta ellen tiltakozó akcióval nyomást lehet gyakorolni Brüsszelre. A Miniszterelnökség vezetője lapunk kérdésére a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, korábban egyetlen népszavazáson sem mondhattak véleményt a magyarok arról, akarnak-e Szegednyi bevándorlót befogadni és a választási kampányokban sem volt ilyesmiről szó. Lázár János azt ugyan nem tudja, hogy a Fidesz a Békemenet helyett gyűjti-e az aláírásokat, de reméli, hogy minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, a politikai támogatásra ugyanis szüksége van a kormánynak. A kötelező kvótával a nagy uniós országok jól járnak, a kicsik viszont nem, ezért akarja a kormány ezt megtámadni - állította.
Ha Németország bevándorlókat akar behívni tegye, ezt a magyar kormány tiszteletben tartja. Az viszont elképzelhetetlen, hogy ezt Magyarországra is rákényszerítsék akkor tegyék, de az lehetetlen, hogy ezt Magyarországra is rákényszerítsék. "Ha Németországnak lelkiismeret-furdalása van valami miatt, és bárkit be akar telepíteni, azt megteheti, de az nem lehet kötelező a mi számunkra." Lázár ezzel reagált Angela Merkel német kancellár bejelentésére, miszerint legalizálni kellene a bevándorlást. A Miniszterelnökség vezetője ezúttal is elmondta, a német javaslat, a betelepítés nem fogja megoldani a krízist. A kvóta önámítás, csalás, meghívólevél azoknak, akik jobban akarnak élni. Az Európai Unió ráadásul kötelezően biztosított ellátást is szeretne nyújtani a migránsoknak, amit Magyarország szintén elutasít. "Hogyan fogadható el olyan uniós elképzelés, miszerint a bevándorlók akár több fizetést, nyugdíjat, szociális segélyt kaphatnának, mint a magyar állampolgárok?" - riogatott a kancelláriaminiszter. Lázár szerint ugyanis a magyar emberek támogatására, és nem a betelepítés támogatására van szükség. A következő hetekben le kell folytatni a társadalmi és parlamenti vitát, hogy a kvótával kapcsolatos uniós döntés megtámadható legyen. A miniszter bízik abban, hogy az Országgyűlés december elejéig dönt arról, hogy a kormány akár a szlovákokkal, akár egyedül nemzetközi bírósághoz fordulhasson az ügyben.
A bevándorlás elleni küzdelem jegyében déli megyékben nem oldják fel a bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzetet, a határokat meg kell védeni. Erről a kormány szerdai ülésén döntött. Kerítésre szükség van, hiszen idén 400 ezren jöttek illegálisan Magyarországra, de ez elérte volna a 600 ezret, ha nem építjük fel a határzárat - mondta. Lázár szerint egyébként korábban irányított akcióban szállították a migránsokat a magyar határhoz, felszerelték, tájékoztatták őket, s "ezt valakinek finanszírozni kellett". Az esetleges visszatoloncolások végrehajthatóságát kétségesnek minősítette, felvetve: milyen eszközzel tennék, fegyverrel, jó szóval pénzügyi motiválással. Jelenleg 40 ezer esetben jelezték, hogy visszaküldenének bevándorlókat Magyarországra, de mi "nem fogadunk vissza senkit", a migránsok ugyanis nem itt, hanem Görögországban léptek először az unió területére.
Lázár szerint egyébként hiba volt, hogy Ausztria "magas lóról tárgyalt" Magyarországgal, amikor megépítettük a kerítést. Pedig a példa "láthatóan nem marad követők nélkül". Ausztria már szögesdrótot telepített a határra, de Szlovénia is ezt mérlegeli. Az osztrák politikusok megbélyegezték Magyarországot és a miniszterelnököt, most pedig ők is szöges drótot helyeztek el a szlovén határon - fogalmazott Lázár, aki csütörtökön ezt nem kívánta minősíteni. Azt viszont megüzente, mi úri módon viszonyulunk a fejleményekhez, ezért "a kormány nem fogja azokat az emberi jogi és európai értékeket számon kérni rajtuk, amelyeket ők kértek számon rajtunk". A magyar megoldás szerinte bírja a visegrádi országok, a V4-ek támogatását, s egyébként is mintaértékű a koalíció Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között.
Soros
Lázár szerint Soros György politikai programot hirdetett. Kimondta, Európának bevándorlókra van szüksége, így a magyar kormánynak nem kell a tőzsdegurut megneveznie, "mindenki tudja, mit akar". Erről már kérdésre válaszolva beszélt a Miniszterelnökség vezetője, aki szerint "gyomorforgató, példátlan és elképesztő lejárató kampányt indított az európai, de különösen a német liberális sajtó Orbán Viktor ellen".
Földügy
Valóban nem értékesíti a kormány azokat az állami termőföldeket, amelyeket a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Dalmand Zrt. és Bólyi Zrt. használ. A kabinet szerint nincs Magyarországon olyan szakember, aki megkérdőjelezné, hogy a Csányi-cégek mintagazdaságoknak számítanak, ezért tartják állami tulajdonban bérelt területeiket. Mintagazdaságok jönnek létre a mezőhegyesi, a bábolnai és a szilvásváradi ménesre alapozva is. A földárverés, amit minden ellenzéki párt támad, november 16-án indul. Lázár csütörtökön megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert zavarja őket, a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek.
Szuperkórház
Szeretne egyszer egy olyan parlamentnek a tagja lenni, ahol a beteg embereket is megkérdezik, hogy mire volna szükségük - állította a miniszter. A majdani budapesti szuperkórház helyéről a fővárosiak nélkül nem döntenek, és az egészségügyiek véleményére is kíváncsiak. Erről vagy a főváros vezetése, vagy a kormány meg fogja kérdezni az érintetteket - válaszolta lapunk idevágó kérdésére Lázár.
